Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)
2. A papi identitásról folyó XVI. századi viták háttere - 2.1. Papnevelés a középkorban
2. A papi identitásról folyó XVI. századi viták háttere 2.1. Papnevelés a középkorban 2.1.1. Felkészülés a papi szolgálatra, hivatás, szentelési vizsga A Trienti Zsinatot megelőző időszak ifjú klerikusa a pappá szentelés előtt vizsgálaton esett át, melynek során bizonyítania kellett alkalmasságát a papi szolgálatra. A középkori zsinatok természetesen gondoskodtak olyan intézményes megoldásokról, amelyek lehetővé tették a vizsgára való előkészületet, hiszen — amint számtalan zsinati kánon hangsúlyozza — az Egyház lényeges feladata a papi utánpótlás biztosítása. Papnevelésről persze csak megszorítással beszélhetünk, hiszen a Trienti Zsinat szeminárium-dekrétuma előtt nem létezett mindenütt egységes szempontokat érvényesítő papnevelő intézet a szó mai értelmében. Papképzés helyett a papsághoz vezető különféle utakat említhetnénk. A klérusba jutásra többféle lehetőség adódott egymással párhuzamosan, ezért a középkori helyzetet leginkább a pluralizmus szóval írhatjuk le. Nem beszélhetünk továbbá hivatásról sem, ahogy ma ezt előfeltételnek tekintjük a papszenteléshez, hiszen a klerikusi állapot elnyerésében kevéssé az egyéni döntés, sokkal inkább a társadalmi és családi meghatározottság, illetve a jogi feltételek teljesítése volt a mérvadó. Amiben kétezer év papnevelési gyakorlata — a mindig azonos szándékon, vagyis a megfelelő színvonalú klérus biztosításán túl — intézményesen is folyamatosságot mutat, az a szentelés előtti vizsga követelménye. Már a Niceai Zsinat ezt a vizsgát tekintette az érvényes papszentelés kritériumának,25 s a papszenteléshez való eljutás változó lehetőségei ellenére ez maradt az ordináció lényeges feltétele. A jelöltek alkalmassága az egész középkoron át pusztán azt jelentette, hogy képesek-e a szentségek érvényes kiszolgáltatására illetve az istentisztelet méltó végzésére, a vizsgakövetelménynek megfelelni tehát nem volt túl nehéz. Az egyébként igen igényes karoling kori zsinatok követelménye a jelölttel szemben nagyjából ebből állt: ismerje a hiszekegyet, a miatyánkot, a római rítusú mise, a gyónás és a ke25 si qui presbyteri sine examinatione sunt promoti...tales regula non admittit, quia quod inreprehensibile est, catholica defendit ecclesia. Cone. Nie. can 9. COD 10. 24
