Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)

1. A papi élet reformja, mint az Egyház megújulásának alapja - 1.1. Válság és reformvágy a későközépkori egyházi életben

Ami a katolikus reform kifejezést illeti, Hubert Jedin12 annak a terminológiának a tisztázására tett kísérletet, amelyet elsősorban Ludwig Pastor és iskolája terjesztett el. A katholische Reformation kifejezést először a protestáns Wilhelm Maurenbrecher13 alkalmazta, ám Ludwig Pastor14 volt az, aki nagyhatású pápaság-történetében a kor megértésének kulcsává tette. O a terminust a katholische Restauration- nal együtt az igen elterjedt Gegenreformation helyett vezette be. Ezzel összességében új, előnyös beállításban interpretálhatta a XVI-XVII. század katolikus akcióit, hiszen a katholische Reformation a Katolikus Egyház belső fejlődésében megmutatkozó eredményeket hangsúlyozza, s nem az antiprotestáns megnyilvánulásokat, mint az ellenreformáció kifejezés.

Jedin a maga részéről nagyra értékelte a katolikus reform fogalmát, ám jogosnak tartotta az ellenreformáció használatát is, mivel szerinte mindkettő együttes alkalmazása értelmezi kielégítően a Katolikus Egyház XVI. századi törekvéseit. A katolikus reform — fogalmazta meg — az Egyház reflexiója önmagára, amennyiben saját belső megújulása által elérhetőnek tartja a keresztény élet ideálját míg az ellen- reformáció az Egyház önkifejezése a protestantizmustól való elhatárolódásban. Végsősoron ugyanannak a katolikus önazonosságnak két oldaláról beszélhetünk tehát, ahogyan az Egyházon belül illetve a protestantizmus kihívására válaszul megnyilvánul, hiszen időben sem lehet elkülöníteni a két jelenséget.

A terminológiai tisztázást Jedin azért tartotta szükségesnek, mert csak ezután lehet megfelelően értékelni a Tridentinum céljait és az elért eredményeket. A zsinat ugyanis mindenekelőtt a reformátorok téves nézeteit igazította ki, tehát ellenreformációs szándéka tagadhatatlan. Ugyanakkor hatását nem lehet pusztán a protestantizmussal való polémiára korlátozni, hiszen a zsinati atyák az egyházszakadás felszámolásán túl — ami végül nem sikerült — a Katolikus Egyház megújulását kívánták elérni.

12 JEDIN, H., Katholische Reformation oder Gegenreformation? Ein Versuch zur Klärung der Begriffe nebst einer Jubiläumbetrachtung über das Trienter Konzil. Luzern, 1946. (trad. it. Riforma cattolica o controriforma? Tentativo di chiarimento dei concetti con riflessioni sui concilio di Trento. Brescia, 1957.)

13 MAURENBRECHER, W., Geschichte der katholischen Reformation. Nördlingen, 1880.

14 PASTOR, L., Geschichte der Päpste. Band 1V/2: Im Zeitalter der Renaissance und der Glaubensspaltung von der Wahl Leos X. bis zum Tode Klemens' VII (1513-1534). Freiburg, 1907. 585-646: Kapitel XV: Die Anfänge der katholischen Reformation.

15