Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)
1. A papi élet reformja, mint az Egyház megújulásának alapja - 1.1. Válság és reformvágy a későközépkori egyházi életben
hű reformtervnek diszciplináris, morális, szervezeti és pasztorális aspektusai vannak, de ezek semmiképpen sem érintik a hitletéteményt. 2. Spiritualista projekt, elsősorban Joachim da Fiore gondolatai, melyek az Egyház megújulását az egész világ átalakulásához kötik, és a fennálló hierarchikus egyházzal azonosított ecclesia carnalis és az idealizált ecclesia spiritualis ellentétét implikálják. 3. Skizmatikus projekt, Wycliff, Húsz és minden kor eretnekeinek elképzelése, mely az életforma, vagyis az erkölcsi magatartás megváltoztatásán túl az egyházkormányzás demokratizálását és a papok szegénységét igényli. 4. Végül a protestáns reform, mely nem elégszik meg pusztán pasztorális vagy morális revízióval, hanem a doktrínát, mint alapot kívánja az eredeti ősegyházi formában helyreállítani. Luther maga jelenti ki, hogy hivatása Isten igéje elveszett méltóságának visszaszerzése, s mivel ezt az Egyház fennálló gyakorlata és tanítása veszélyezteti, itt kell a radikális átalakítást kezdeni. Luigi Mezzadri11 a fenti sémát értelmezve arra a következtetésre jut, hogy az egyházreform különböző programjait célszerű egymástól elválasztva tárgyalni, s inkább „reformokról" beszélni, így jelezhető ugyanis az a lényegi különbség, amely fennáll az Egyházon belüli és azon kívül került csoportok nézetei között. Ugyanakkor — minden eltérés ellenére — a reformot igenlő mozgalmak kölcsönhatása tagadhatatlan, hiszen a különböző irányzatokhoz tartozó szerzők műveiben azonos érvekkel, gondolatokkal, megoldási javaslatokkal találkozhatunk. 1.1.3. Katolikus reform A XVI. századi egyházi megújulás értelmezési kísérleteinek közös vonása, hogy mindahányban a reform szó a magyarázat kulcsa. A reform-reformáció tartalmi körén belül aztán identifikálni lehet az egymással szembenálló irányzatokat. Ezen az alapon beszélhetünk katolikus és protestáns reformációról, valódi és hamis reformról, ellenreformációról és katolikus restaurációról. A protestantizmuson belüli feszültségek értelmezése kapcsán első, második és harmadik, illetve állami és radikális reformáció fogalmaival dolgoznak a korszak kutatói. 11 MEZZADRI, L., Ecclesia prolata — Ecclesia afflicta — Ecclesia renovata, manoscritto. Roma, 1997-98. 5. 14
