Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

3. A jezsuiták erdélyi missziója (1579-1603)

Iáikkal. 1580-ban hét páter (Jakob Wujek, Luigi Odescalchi, Szántó István, Wolfgang Schreck, Thomany Mátyás, Erdősi Péter és Ladó Bálint), több magiszter (csak Johann Puschnak és Jan Jankoroskinak ismerjük a nevét) és kisegítő fráter működött itt. 1582-ig Wujek Jakab volt a ház rektora, akit ekkor a nápolyi Ferrante Capeci váltott fel.256 A szeminárium elöljárója Wolfgang Schreck volt, majd utána két lengyel következett Ripiensis és Jan Krakowinski257 személyében. A házgond­nokok ebben az időben mind magyarok: Thomany Mátyás, Undó Márton és Erdősi Péter. Az iskola lelkivezetője, spirituálisa a tiroli Jo­hann Ardolphus (+1586)258, az igazgató Hieronimo Fanfonio (+1586)259 volt. Emellett számos fráter egészítette ki a közösséget. Ők gondos­kodtak a kollégium jólétéről és kifelé, a város lakói felé tartották a kap­csolatot. Az erdélyi jezsuiták mindenekelőtt a népet szerették volna az új lelkipásztori módszerekkel felrázni. Prédikációk, missziók, lelkigya­korlatok - ezek voltak azok az eszközök, amelyekkel a híveket célba- vették. Munkatempójuk emberfeletti volt, rengeteget utaztak, kiter­jedt ismereteik birtokában a hívek figyelmét beszédeikkel mindig le­kötötték. A hívek után a fiatalság vallásos nevelését célozták meg. Kollégiu­maikban új eszközökkel és új pedagógiai módszerekkel nagyobb si­kereket értek el, és többet tudtak nyújtani az érdeklődőknek, mint bárki más az akkori Európában. Mindezt pedig olyan lelkesedéssel és hozzáértéssel tették, hogy még másvallású családok is szívesen küld­ték az ő iskoláikba gyermekeiket. A tananyag átadásán túl a katolikus ifjúságot hite igazságainak mélyebb ismeretére és annak megvédésére oktatták. 3.1.2. A modern lelkipásztorkodás úttörői Inigo de Lopez és társai 1536-ban azért utaztak Rómába, hogy a 256 Őt ajánlja Báthory István a rendek figyelmébe. 257 Braunsbergban lépett a Társaságba 1579-ben. Poznanban tanult és ugyanott tanított is. Onnan küldték Kolozsvárra. 258 Ardolphus 1582-ben lett jezsuita. Filozófiát és teológiát végzett Rómában. Előbb Braunsbergben, majd Kolozsváron tanított. A kolozsvári pestis 1585. augusztus 17-én őt is elvitte. 259 Veletriben született és 1578-ban lépett a Jézus Társaságba. Ő is pestisben halt meg Kolozsváron. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom