Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
1. Az új állam neve: Erdély
és az országgyűlések a „felülről jövő térítést" kísérelték meg.78 Elhatározták egy román-kálvinista püspök beiktatását, akinek működési területe és joghatósága egész Erdélyre kiterjedt volna. Választásuk egy Szentgyörgyi Gheorghe nevű papra (+1569) esett. 1566-ban, az ő személyében támadt választott szuperintendens-püspökük a románoknak. A szebeni országgyűlés kálvinista többsége meg is ígérte neki a hitsorsosai „megtérítéséhez" szükséges segítséget. Továbbá azzal fenyegetőzött, hogy a román-kálvinista püspöknek nem engedelmeskedő pópákat száműzi az országból.79 80 1567. június 11-én János Zsigmond még egy éles hangú törvényt is kibocsátott, amely minden hatóságnak elrendelte, hogy az evangélium anyanyelven való hirdetését minden egyháztól megkövetelje. Párhuzamosan az állami rendeletekkel, folytatódott a könyv- nyomtatás is. 1570-ben hagyta el a nyomdát az első latin-betűs román nyelvű nyomtatvány: Szegedi Gergely zsoltároskönyve. Minden erőteljes állami támogatás ellenére Gheorghe szuperintendens működése nem sok visszhangra találhatott, legalábbis ez derül ki az egyik, János Zsigmondhoz írt panaszleveléből. Tevékenysége, így utólag vizsgálgatva, pusztán adminisztratív jellegű lehetett; „a valódi egyházi vezetés, már ami a lelki dolgokat illeti, Havasalföld metropolitáinak és püspökeinek a kezében maradt."81 Aki valami újat hozott és akinek az erdélyi románság ortodox egyházszervezetét köszönheti, az a két év múlva trónralépő Báthory István katolikus fejedelem volt. 1.2.5. A katolikus vallás helyzete Az 1556-os és az ezt megelőző években nagy veszteségek érték az erdélyi katolicizmust. Bár a fejedelemséget 1551-ig Fráter György és a mindvégig katolikus Izabella (+1559) vezették, a reformáció hullámai - mint láttuk-, feltartóztathatatlanul zúdultak rá az országra. Egy rövid 78 St. Pascu, Voievodatul Transilvaniei, I, Cluj 1977,333 ss. 79 „(...) Azokhoz kik az igazságnak engedni nem akarnak 6 felsége parancsolja, hogy Görgy püspökkel superintendenssel az bibliából megvetélkedjenek és az igazságnak értelmire mennjenek, kik, ha úgy is az meg értett igazságnak helyt nem adnának, eltávaztassanak, (...) és mindenek csak az egy választott püspökhöz György super- intendenshez, és az ő tőle választott papokhoz hallgassanak, (...)" EOE, II, 326-327. 80 St. Metes, Istoria bisericii si a vietii religioase a Romanilor in Transilvania si Ungaria, II, 82. 81 I. Lupas, Istoria Rominilor, Sibiu 1943, 84. 31