Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
Türelmes voltát mutatja az antitrinitárius Dávid Ferenccel szembeni bánásmódja. Ami ugyanis az ország vallási helyzetét illette, az utolsó évtized történelmét (1569-1579) az antitrinitáriusok írták. Dávid Ferenc (+1579) karizmatikus egyéniségének hatása a fejedelemség határain kívül is éreztette hatását. Merész gondolatainak szárnyalása először Báthory István trónralépésével bicsaklott meg. Az új fejedelem elmozdította Dávidot az udvari prédikátori tisztségből, elvette az unitáriusoktól a gyulafehérvári nyomdát, szeptemberben pedig megújította azt a könyvcenzúrát, amelyet még János Zsigmond (+1571) és kancellárja, Csáky Mihály (+1572) rendeltek el. A rendek pedig, akik az ország további vallási és politikai széttagolódásától féltek, szintén az „újítások" ellen foglaltak állást. Báthory Kristóf korában (1576-1581) az antitrinitáriusoknak a politikai helyzet sem kedvezett, belső meghasonlás is fogyasztotta híveik számát. Az emiatt időközben más vallásra áttért nemesek pedig megvonták tőlük támogatásukat. Ez előbb a mozgalom elszigetelődéséhez, majd később fokozatos elsorvadásához vezetett. A kolozsvári országgyűlés először 1576 májusában korlátozta a jogaikat. Előírta, hogy csak Kolozsváron és Tordán tarthatnak zsinatokat és megtiltotta Dávid Ferencnek, hogy kierőszakolja a protestánsok részvételét az ilyen zsinatokon.218 Az 1577-es országgyűlés pedig felszólította a fejedelmet, hogy keményebben lépjen fel „a káromló innovációk" ügyében.219 Mindenki tudta, hogy ki nem mondva Dávid Ferencet támadták a rendek. Ez utóbbi azonban egyre továbbment az újításban. Bár az 1571-es „recipiálás" feltétele az volt, hogy az új vallás követőinek mindenkor hinnie kell Krisztust, aki az Atya istenségében részesül, és neki imádás jár. Az 1577-es tordai zsinatukon Dávid visszautasította a gyermekek keresztelését, tagadta az eredeti bűnről és a lélek halhatatlanságáról szóló tanítást, kétségbe vonta a Szentírás könyveinek sugalmazott- ságát, hirdette a kereszténység, a mohamedánizmus és a zsidó vallás hallgatják, kiknek ezelőtt való szuperintendesek megholt, végeztük, hogy ők is válasszanak közülük igaz, értelmen való tudós és igaz szeméit, hogy az igaz Istennek igijének hirdetése közöttök is meg nem szűnjék, hanem mehessen elő". EOE, 1,118. 218 EOE, III, 308. 219 EOE, II, 125. 72
