Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
Toleráns és pártatlan magatartásának a gyümölcse az lett, hogy az ortodoxok kivétel nélkül támogatták a Moszkva elleni hadjáratát. Fontos még, hogy ezzel megindított az ortodoxián belül egy olyan megújulási folyamatot, amely a 16. században csak Lengyelországban volt tapasztalható. 2.2.4. Báthory István és a katolikusok Lengyelországban, mint a reformáció országaiban mindenfelé, a katolikus vallás a Trienti Zsinat utáni időszakban ébredt magára és kezdte visszahódítani elveszített híveit. Itt különösen nagy tétje volt a küzdelemnek. Erdélyhez hasonlóan, Lengyelország is ütköző államnak számított a két nagy testvér-vallás között. Nem hiába figyelte aggódó szemmel a Szentszék az eretnekgyanús Báthory megválasztását a színtiszta római vallású Miksával szemben, nemhiába áramlottak ide a jezsuiták, hogy megvessék lábukat. Ez még II. Zsigmond Ágost uralkodása alatt (1548-1572) történt. A jezsuiták működésüket azonban - ha kezdetben idegenkedtek is személyétől - Báthory uralkodása alatt (1575-1586) fejtették ki. Báthory felismerte a rendben rejlő képességet arra, hogy vele a lengyel (és majd később az erdélyi) Katolikus Egyházat védekező állásából kimozdítsa, megerősítse, sőt elveszített híveit visszahódítsa és újakkal gyarapítsa. Ezért is pártolta olyan messzemenően a később nagyszerűen bevált kollégiumaikat.161 Meg volt győződve munkásságuk hasznosságáról és sokra becsülte működésüket, viszont egyfelől soha nem hagyott kétséget, hogy ezt ő akarja így, másfelől pedig soha nem cselekedett a protestánsok vagy skizmatikusok ellen olyan módon, amint a jezsuiták türelmetlenségükben szerették volna. Mindig, mindenben a Varsói Konföderáció szelleméhez tartotta magát. Nem érdektelen az a tény sem, hogy a később, III. Zsigmond Wasa (1587-1632) idejében kezdődő ellenreformáció legnagyobb jezsuita alakjai - Peter Skarga, Wujek Jakab, Herbest Benedek, stb. - már 161 Polock meghódításának másnapján pl. kijelentette P. Peter Skargának, aki ebben az időben vilnai rektor volt, hogy határozott szándéka a városban egy kollégiumot felállítani. Az alapítási levélben pedig 1582. január 20-án kifejtette, hogy ő a katolikus vallást, amelyben született és nevelkedett, szeretne megajándékozni, „hogy a nép, amely tévelygésekben, szakadárságokban, barbárságban és az isteni dolgok iránti tudatlanságban leledzik, (...) annál könnyebben Krisztus egyetlen aklába visszavezettessék." Zaleski, S., Jezuici w Polsce, IV, 1,183. 59
