Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
2.2. Báthory István és a különböző vallásfelekezetek Amikor Báthory István Erdély fejedelmi székébe ült, az országban a négy bevett vallás már szilárd külső formát öltött, és belső tanrendszere (talán az unitáriusok kivételével) már rég kikristályosodott. A vallásfelekezetek igyekeztek, hogy egymástól élesen elhatárolódjanak és szabadságukat védelmezzék. Csak a katolikus Egyház - megfosztva az erdélyi püspök jelenlététől - sodródott együtt erőtlenül az árral. A következő évek azonban hamarosan változást hoztak minden vallásfelekezet életében. Ezeket a változásokat egyrészt a különböző, a felszín alatt tovább gyűrűző teológiai irányzatok, áramlatok eredményezték, másrészt pedig az új fejedelemnek elődjétől eltérő valláspolitikája. Ennek a jellegzetesen erdélyi valláspolitikai vonalnak, amely később a Báthoryak sajátja lett, István fejedelem volt a kitervelője és megvalósítója. Műve olyan jól sikerült, hogy még a későbbi korok protestáns fejedelmei is hűségesen követték. Első alappillére a türelem volt. Második sajátossága az, hogy minden vallásra és minden személyre kivétel nélkül kiterjedt. Igazából akkor látjuk ezt megvalósulásának folyamatában, ha Báthory fejedelem egynémely vallási közrendeletét nyomon követjük. Ezeket a rendeleteket a fejedelem, majd később király együttesen minden szabadságában veszélyeztetett felekezet, vagy vallás érdekében hozta. A román ortodoxok jogait volt hivatott védeni (ezt majd később bővebben tárgyaljuk) az a rendelet, amely rögtön trónralépésének évében felszabadította őket az aránylag hosszú ideig tartó, felülről jövő reformáció kényszere alól. Másik közrendelete (1573. november 10.) azon szász papokat vette oltalmába, akiket másvallású földesuraik területükről elűzni szándékoztak. Az 1576. július 16-án Varsóban kibocsátott közrendelete a zsidókat vette a törvényes oltalom szárnyai alá.113 Több bejelentés nyomába eredve a király - a kedélyeket megnyugtatandó - nyomozást indított 113 Vö. Glówny Archiw. Warszawa. Pawinski, Zrodla dziejowe XI, 1-2. Tartalmát hozza Veress, E., Báthory levelezése, II, 56, nr. 491. 42
