Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)
2. A Báthoryak valláspolitikája
meghatva követte volna. A következő nunciust, Alberto Bolognettit is lefegyverezte Báthory mély vallásossága. Róma hamarosan másként látta a dolgokat, és az azelőtt „eretneknek" bélyegzett Báthory 1579. december 5-én XIII. Gergelytől „megszentelt föveget és kardot" kapott, és erre „insignis pietas et virtus tua, quae in (...) catholicae religionis cultu et propagatione sese facile ostendit" indította a Szentatyát.99 Az 1587. január 7-én tartott konzisztóriumi ülésen pedig V. Sixtus is „könnyek között beszélt fájdalmas elvesztéséről, dicsérte az elhúnyt nagylelkűségét, bátorságát, és katolikus érzületét".100 Báthory kiválósága éppen abban mutatkozott meg, hogy úgy tudta felemelni, megújítani az általa vezetett országokban a katolikus vallást, hogy közben más vallásfelekezetek számára is egészséges vallásszabadságot biztosított. Katolikus hite, világnézete és vallási türelme egyházpolitikájában látszott meg a legjobban. A vallást mindvégig lelkiismereti ügynek tekintette. Egyik híres mondása nemcsak hogy a vezérfonala lett a Báthoriak valláspolitikájának, de mindmáig fenn maradt: „Isten három dolgot tartott meg magának: A semmiből-teremtést, a jövő ismeretét és a lelkiismeretek feletti uralmat".101 Amikor Báthory trónra lépett, Erdélyben négy elismert vallás volt: a katolikus, a luteránus, a kálvinista és az unitárius. Ezek közül hármat János Zsigmond és az ő uralkodása alatt tartott országgyűlések szentesítettek. A János Zsigmond idejében hozott törvények többségükben a vallási türelmetlenségek különböző formáinak megnyilvánulását megelőzendő hozattak, mert a rendek tudták, hogy a felekezetek közti békesség az ország békéjét is befolyásolja, sőt biztonságát, létét jelenti.102 Jóllehet János Zsigmond - és ez becsületére legyen mondva - uralkodása 12 esztendeje alatt nem hajtott végre minden, az ortodoxok és a katolikusok ellen irányuló országgyűlési rendeletet, kormányzása alatt mégsem beszélhetünk felekezetek közti egyenlőségről. Annál inkább igyekezett ezt megteremteni Báthory István. Ennek nem mond ellent az az igyekezete, amellyel a bevett vallások további szétaprózódásának, a még az erdélyi levegőben vibráló 99 A levél szövegét lásd Veress, E., Báthory levelezése, II, 139, nr. 591. 100 Vö. Pastor, L., Geschichte der Päpste, X. 391. 101 Szilas, L., Laterna, 396. 102 Simán, D., János Zsigmond valláspolitikája, in: Keresztény Magvető, 1993/1.13. 38
