Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája - Studia Theologica Budapestinensia 25. (2000)

2. A Báthoryak valláspolitikája

politikájának mindkét országban az volt a célja, hogy a protestantizmus további terjedésének gátat vessen és a katolikus vallás megerősödését, valamint megújulását előmozdítsa. Ami egészen rá jellemző: tette ezt mindig békés, törvényes eszközökkel és úgy, hogy a többi vallást, vallásfelekezetet kivívott szabadságukban mindvégig megtartotta.

Vezette ebben - az Egyház egyetemes tanítása alapján - az a meggyőződése, hogy a hit Isten ajándéka és azt ráerőszakolni senkire nem szabad. Amit Ludwig Binder könyvében - mást idézve - említ, miszerint Báthory röviddel a trónrakerülése előtt konvertált volna96, nem felel meg a valóságnak. Mindig meggyőződéses katolikusnak vallotta magát, de nem volt soha elvakult vagy türelmetlen. Testvérével, Kristóffal, már 1566-ban figyelmen kívül hagyta azt a tordai ország- gyűlési rendeletet, amely minden „pápista" hiten lévő papot kiűzött az országból. Somlyói birtokán mindvégig ottmaradtak a katolikus papok. Akkor sem hajlott el vallásától, amikor a Szentszék 1576-ban II. Miksát és nem őt akarta a lengyel trónon látni, sőt a pápa, lengyel- országi nunciusának, Giovanni A. Caligarinak97 egyenesen rendeletben tiltotta meg, hogy „a kereszténység ez ellenségét" támogassa a koronáért való versenyben.

Báthory buzgó vallásossága, hitének tisztasága, a Trienti Zsinat tanításaiban való jártassága azonban hamarosan mindenkit meglepett.

Caligari jelentései egyre elismerőbb hangon nyilatkoztak az új király vallásosságának őszinteségéről. Az 1578. október 22-i keltű levele meleg hangon arról tudósít, hogy az uralkodó Krakkóban egy szentmisén térdenállva csókolta meg a Szentkereszt-ereklyét és a körmenetben fedetlen fővel ment. Sőt - így a nuncius -, az államfő nem elégszik meg vasárnaponként a magánkápolnájában végighallgatott szentmisével, hanem udvarával együtt megjelenik a plébániatemplomban is.98 Anna királyné azt mondta róla: Lengyelországnak régen nem volt ilyen királya, aki az istentisztelet menetét könnyekig

96 Vö. Grundlagen und Formen, 125.

97 Giovanni Andrea Caligarit (1527-1613) XIII. Gergely pápa 1577-ben nevezte ki lengyelországi pápai követnek. 1584-től Gráz nunciusa, később VII. Orbán pápa titkára lett.

98 Monumenta Poloniae Vaticana, IV. I.A. Caligarii nuntii apostolicae in Polonia epistola ed acta, Hrg. von L. Boratyski, XII ss; Báthory mély vallásosságáról még Veress, E., Báthory levelezése, II, VI ss.

37