Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)
Függelék
majdnem földre estem... Csak később tudtam meg, hogy minden diákját név szerint ismerte. A magyar forradalmat pedig különösen is méltányolta, és valószínű ezért volt hozzám is annyira barátságos. Másik alkalommal az utcán szegődött mellém egy idős professzor (Peremans). Nevemet ugyan nem ismerte, de tudta, hogy magyar vagyok. A forradalomról lelkesen nyilatkozott, és csak azt sajnálta, hogy egyre kevesebbet írtak és beszéltek már róla az újságok és a televíziók. A klasszikus nyelvek professzora (Rekemans) egyenesen meg volt hatódva, hogy magyar diákja is volt a hallgatók között. Kevesen voltak ugyan a magyarok között, akik ezeket választották, de nagyon tetszett neki. Tudta azt is, hogy a kommunista oktatási rendszer bevezetése előtt a magyar középiskolákban nagy figyelmet szenteltek a latin és görög tanítására. A magyar diákok vallási magatartása Ami a magyar diákok vallási magatartását illeti, az 50-es és a 60-as években nem volt rosszabb a belga átlagnál. Az egyetemre mindenkit felvettek, aki megfelelt a hivatalos követelményeknek. A vallási hovatartozás nem jelentett sem előnyt, sem hátrányt. Minden fakultáson a vallástudomány (hittan) viszont kötelező tárgy volt. Az 1957-58-as tanévben beiratkozott 164 magyar diák nagy többsége katolikus volt, de Muzslay atya nem tett különbséget katolikusok és protestánsok között. Mindenkit ugyanúgy támogatott. Néhány zsidó vagy zsidó származású is volt közöttünk. Nem emlékszem, hogy ezzel kapcsolatban problémák lettek volna. Minden vasár- és ünnepnap szentmise volt a Magyar Kollégium kápolnájában szentbeszéddel, amit Muzslay atya, távolléte alatt Horváth Kálmán atya tartott. Varga László jezsuita atya gyakran szerepelt a Kollégiumban valláserkölcsi, filozófiai és politikai előadásaival. 63
