Muzslay István: Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000) - Studia Theologica Budapestinensia 24. (2000)

Függelék

Csodálatosan szép magyar nyelven beszélt, nagy tudás és különös erő sugárzott belőle. Ő volt a magyar diákok gyónta- tója is. Más nyugati magyar diákcsoportokhoz is járt. Minde­nütt nagyra értékelték tudását és ízes magyar stílusát. Böröczky Lacitól hallottam, hogy az 50-es évek végén Pándy András is tartott a magyar protestáns diákoknak előa­dást. Témája a Gyermek Jézus volt. Laci szerint már akkor fel­tűnt furcsa modorával. Lehet az is, hogy csak utólag vélték furcsának. Akkor még senki sem sejthette, hogy micsoda ször­nyeteg lesz belőle. A magyar kultúra ápolása Az akkori magyar diákokra talán Rezek Román bencés atya gyakorolta a legnagyobb hatást főleg, mint a művészetek és a költészet mestere. Azelőtt Kőszegen volt magyar és francia ta­nár, a háború után pedig a magyarok lelkésze lett Párizsban. Főleg az irodalommal villanyozta fel a leuveni diákokat, akik között szintén voltak irodalmi tehetségek. Mikor Rezek atya irodalmi folyóiratáról („Ahogy lehet") tudomást szerez­tek, ők is hasonlót akartak létesíteni. Rezek atya, aki művészi beállítottsága ellenére jól ismerte a folyóirat szerkesztésének és terjesztésének gyakorlati problé­máit is, figyelmeztette a lelkes fiatalokat, hogy a magyar kultú­ra terjesztése, főleg az emigrációban igen nehéz feladat. A lel­kes leuveni magyar diákok ezt jobban tudták... Életre hívtak egy folyóiratot, amelynek Vajda János — az 1848-as szabadságharc leverése után írt — örökszép költemé­nye nyomán „Virrasztók" címet adták. Az alcímben a költő kö­vetkező sorait olvashattuk: „Csillagoltó sötétségben mi va­gyunk még éberen"... Úgy gondolták, hogy sok előfizetőt szereznek, és így az anyagi feltételek biztosítva lesznek. A magyarok üdvözölték a szép kezdeményezést, de előfizetés és pénzbeni segítség alig 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom