Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása - Studia Theologica Budapestinensia 17. (1997)

I. A szociális kérdés - 3. A munkáskérdés

„Miután az iparosok korábbi szervezeteit a múlt században eltörölték, s helyettük más védelemről nem gondoskodtak, az újabb állami intézmények és törvények levetették a korábbi vallásos szellemet, lassan odajutottunk, hogy korunk a munkásokat magára hagyta, és kiszolgáltatta a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereség- vágyának. Növelte a gondot a telhetetlen uzsora, amelyet az Egyház ugyan sokszor elítélt, de a fösvény és nyereségvágyó emberek — bár más formában — változatlan űztek tovább. Ehhez járult még, hogy a termelés és szinte az egész kereskedelem egy kisebbségnek jutott a hatalmába, úgy hogy néhány dúsgazdag ember a szegények hatalmas tömegeire rakhatta a szolgaság jármát" (RN 2).

A munkáskérdés a 19. században vált a kor legsúlyosabb szociális problémájává. Ennek magyarázatát a természettudományok rohamos fejlődésében, a technikai találmányok alkalmazásában, valamint a liberális gazdasági és társadalmi rendszerben kell keresnünk. A liberalizmus rendszerében a gazdasági tevékenység mozgatója az önérdek és legfőbb célja a lehető legnagyobb nyereség, amelynek minden más alá van vetve.

„A hentesnek, a sörfőzőnek vagy a péknek nem a jóindulatától várjuk ebédünket — írta Adam Smith —, hanem attól, hogy a saját érdekeikre vannak tekintettel. Nem emberségükhöz, hanem az önsze- retetükhöz fordulunk. "

Adam Smith (1725-1790) elsősorban logikát és erkölcstant tanított Glasgowban. Világosan látta, hogy a gazdaság megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen az erkölcsi alap. Távolról sem kívánta tagadni az erkölcsnek az emberi magatartásban általában és az üzleti életben különösen fontos szerepét. Az önérdeket sem tekintette a gazdasági cselekvés egyetlen motivációjának.

Theory of Moral Sentiments (Glasgow, 1759) című könyvében részletesen kifejti, hogy túl kell lépnünk a haszon maximalizálásán. Követői azonban minderről hamarosan elfeledkeztek. Az erkölcsi megfontolások és a szociális szempontok egyre inkább a háttérbe szorultak.

32