Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A francia területek városa és történetírása

partja, ahol csak monostori burgusok vannak. Ezeket a XII. század második felétől említik. Lakói között szőlőművesek, tímárok is vannak. A burgusok közül a legrégibb a Szt. Germanus, a legnépesebb is, de nem volt bekerítve; a Cité-től függetlenül élő nagy village volt, hamarosan négy temploma lett.

A Szajna jobb partján levő burgusok közül a Saint-Germaine- l'Auxerrois burgus még falusi jellegű, jóllehet a Szajnán kikötője van. De igen lényeges, hogy Saint Merry és a Saint Gervais között a folyó mentén új negyed épül ki, amely egyszerre lesz vásár és kikötő: hajósok, mészárosok, halászok vittek bele életet, a pénzváltók a szomszédos Nagy Hídnál telepedtek meg. A lakosság növekedésével együtt járt az új egyházak alapítása, sőt újabb vásár adományozása is. A Cité-t mintegy suburbanus övezet vette körül.

A régi városfalon belüli változások ugyanilyen fontos tényezőként jelentkezhetnek:12 ezek között a korai időben a gazdasági tevékenységben való részvétel jele az »intra muros« vásár és a cité belsejében kézművesek (aranyművesek, fegyverkészítők) és pénzváltók megtelepedése. A plébániák számának növekedése itt is szembeszökő.

A XII. század közepén nyilvánvaló a városjelenség kiterjedése. Már nem egyedül a régi cité-k érdemlik meg a város nevet, majdnem mindenhol új központok keletkeztek. Az Észak kivételével, ahol nem voltak kellően számosok ahhoz, hogy megfeleljenek az urbanizáció igényeinek, ezek a suburbanus csillagködtől körülvett cité-k azonban még mindig a legvirágzóbb településeket alkották: földrajzi helyzetük, biztonságot adó falaik vonzóvá is tették az odatelepedést. Mégis, ezek a városok még elég szerények, lakosaik száma csekély — miként területük is —, nagy faluk (de gros villages) a ma embere számára. Főként a városi egység formálódása csekély. A városok még mindig igen gyakran seigneuriák, mélyen ruralizált, olyan szervezetek egymás mellettiségének mutatkoznak, amelyek egymástól széles körben függetlenek. (Az egyetlen fallal körülvett város csak Flandriában és peremvidékén mutatkozik összefüggőbb egésznek. Ezeknek

12 Reims, Laon, Bordeaux példáját említi többek között. Ez utóbbinál kiemeli a római cardo jelentőségét, ahol a Szent Katalin utca lett a cardo utóda. Chéde- ville, 97. old. A reimsi cardo ábrázolása: Guidoni, 112. old.

28