Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A francia területek városa és történetírása

burgum cui nomen Commercium". A IX. századi galliai adatok a ci- vitashoz hasonlónak mutatják, Itáliában a X. században lesz elterjedtebb Liutprand meghatározása: „Romani... et quoniam ipsi domorum congregationem, que muro non clauditur, burgum vocant."8

A Karoling-korban a burgus olyan településnek látszik, amely éppúgy lehet falusi, mint város körüli, de lényeges, hogy kiváltságolt hely (Tours, Dijon stb.). A szó eredetileg a Közép-Franciaországban jelentkező új formákat jelöli, majd a X. század végére eléri a Földközi-tenger partját s mintegy 150 év alatt egész Franciaországban elterjed. Flandriái megfelelője kb. a portus (Gent, Brügge, Tournai stb.).9 A kifejezés a német nyelvű területeken a XI. században tűnik fel, s vele a település egészét jelölik.

A falusi, monostori és a château-k burgusainak jelentőségét taglalva, arra a megállapításra jut, hogy a város felé fejlődés útja az olyan burgusoknak válik lehetővé, amelyek vízi vagy szárazföldi útkereszteződéseknél jöttek létre s létük nem egyszerűen attól az objektumtól függött, amelynek közelében keletkeztek.10 Megjelenésükre a vásártartás is ösztönzőleg hatott. Nagy nyomatékkai írja meg azonban, az is előfordul, hogy a vásár nem volt elegendő a korai urbanizációs folyamat megindításához: Poitiers példáját említi, ahol a X. század végén a cité délnyugati szögletében van egy vásár, »via cum phoro«, de amelyhez a teret csak a XI. században adják meg.

Ezek a burgusok eltérnek a környező és „szórt" jelleggel megtelepedett lakosságtól, szerkezetükkel, a pénznek bennük betöltött, fontosabb szerepével és jogállásukkal a korai városi fejlődés folyamatának figyelemre méltó elemei. S bizonyos értelemben alig különböztek a Párizsi-medence új alapítású, későbbi ville neuve-jeitől.

A „suburbanus csillagköd", amely a városi tájnak a XI-XII. században nagyon fontos, jellemző vonása, igen különböző alakokat mutathat és e formák változékonysága jól megfigyelhető Párizsnál, a szigetére szorult Cité két részénél.11 Más fejlődést mutat a Szajna bal8 Chédeville, 59-60. old.

9 Megfigyelése szerint a burgus a Loire és Szajna vidékeire, a portus a Maas völgyében és Flandriában jellemző. Chédeville, 64. old.

10 Chédeville, 90. és köv. old.

11 Teljes részletezésre nincs mód. Az említett „suburbanus csillagköd” Párizs környéki formáit a szerző pontosan leírja. Chédeville, 92. old.

27