Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

Utószó

Lengyelországban a jogelméleti és intézménytörténeti vizsgálat a XIV. században válik majd ténylegesen érvényesíthetővé.467 Az értekezés első alapozása az az 1977-ben németül megjelent ta­nulmányom volt, amely először mutatta be a magyarországi telepü­lésekre alkalmazott terminus technikusok sokféleségét, egyszersmind bőséges adatbázis alapján azt is igazolta: az alkalmazott terminus technikus nem fejezi ki az adott település fejlettségének fokát, s nem a város-lét meghatározója. A terminológiai kérdések vizsgálata során az 1351. évi törvény­nek a civitas murata-ra vonatkozó része késztetett arra, hogy ennek pontos tartalmát vizsgáljam. Ekkor vettem először kézbe Marton Gé­za: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institutiók c. tan­könyvét, melyet Kumorovitz professzor úr nemcsak nekem, hanem más tanítványának is ajánlott. A következő fázist már a megismert római jogi definícióknak a szakirodalomban való felkutatása töltötte ki. Ezzel — és a közben állandóan folytatott hazai kutatások eredmé­nyeinek értékelhetőségével — szinte egyidejűleg kellett rájönnöm ar­ra, a római és kánoni jog alkalmazásának tere Európa és a Szigetor­szág, s hazai gyakorlatának megismeréséhez nekem ennek a háttér­nek az ismeretére van szükségem. Mesterem, Kumorovitz professzor úr állandó biztatása nélkül ezt a több évtizedes kemény munkát nem tudtam volna elvégezni. A francia, angol területek és az olasz városállamok sokrétű vizs­gálata, több évtizedes történetírásának áttekintése, a német városok történetírásának, irányzatainak értékelése feltétlenül szükségesnek tűnt ahhoz, hogy a hazai kezdetek felvázolásánál jobban körülhatá­rolható, egységes szempont szerint járhassunk el. Ezt a jogi, a római és a kánonjogra épülő elv következetes alkalmazása tette lehetővé. Az így elért eredmények a jogi személyiséggel rendelkező, ám a ki­váltságlevél elnyerése előtti »város«, vagy éppen kiváltságlevél nél­küli »város« meghatározásának és az államfő ezekhez való viszonyá­nak kérdéseit világították meg. így vált lehetővé Buda és Zágráb (Mons Grechensis) összehasonlítása, azonos vonásaik kiemelése és podesta-városként való értékelésük, Esztergom, Székesfehérvár és 467 Gerics 1987. 315. old. és vonatkozó jegyzete. A szerző itt Russocki, Stanislaw munkájára hivatkozik, melynek különösen 22. és 48. jegyzete indokolja, hogy Labuda nézeteit fogadjam el. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom