Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

Utószó

(Ó)Buda libertása adományozásának magyarázata, Rogerius közlését alapul véve a locus communior értelmezése és korábbi királyi székhely voltuk figyelembevételével Párizshoz (Londonhoz) hasonlítható helyzetük megállapítása.

Elsőként sikerült várostörténeti keretben elhelyezni az Amiens és Nagyszombat közötti párhuzam jelentőségét.468

Teljesen új eredmény annak felismerése, hogy Sopron katonai kommuna volt: Sopron helyzete másként úgy jellemezhető: az universitas- tól a kommunáig. Ezt a soproni kommunát (commune) mint megnevezést igaz, hogy csak 1325-ben tartalmazza királyi oklevél, de szervezetük, lakói megtelepedésének feltételei IV. László korától egyértelműen, többszörösen is megfogalmazódtak. Éppen Sopron körülményeinek elemzése tette lehetővé a civis-hospes terminus technikusok értékelését, mely egyértelműen igazolta a várszervezettől, a soproni comes fennhatósága alóli teljes mentességüket, várvédelmi kötelezettségük igen jelentős volta ellenére. A többértelmű civis-nek a hospes- szel — mely mindig egyértelműen közszabad — történő behelyettesítése, majd azonos értékű terminus technikusként történő alkalmazása, a későbbi kor városainak lakóit jelölő terminus technikusok alapozását jelenti.

Az értekezésben a vonatkozó oklevelek római és kánonjogi eredetű szövegeinek felismerése fontos helyet foglal el. Ennek szinte legértékesebb és első megfogalmazása, az universitas bonorum Pataknak 1201-ben adományozott oklevélben található.

Teljes szövege a Dig. 50, 16, 208: „Bonorum appellatio sicut hereditatis universitatem quandam ac ius successionis et non singulares res demonstrat", ill. Dig. 50, 17, 62: „Hereditas nihil aliud est, quam succesio in universum ius, quod defunctus habuerit". A Nagyszombatnak adományozott oklevél e szempontból értékes vonatkozásairól már részletesen írtunk. Buda részére IV. László által adott oklevélnek a végrendelet nélkül elhaltak vagyonáról történő rendelkezése két okból is jelentős: a már említett közös tulajdonra (= a vár fala) szálló rész tekintetében a római jog, az elhaltak javai bizonyos részének a szegényeknek való alamizsnakénti átadása, ugyanúgy mint Zágráb468 Kárpát korábbi munkájára hivatkozva ír erről Eckhart 25. old. 24. jegyzet, 54. old. 56. jegyzet. Kárpátnak 1961-ben németül is megjelent eme tanulmányát idézem. Vő. 371. jegyzet.

165