Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
Utószó
UTÓSZÓ A munka címének megfelelően jogelméleti és az intézménytörténeti elemek és alakulásuk vizsgálatát tekintette fő feladatának, s nem várostörténeti enciklopédiának készült. A felhasznált irodalom köre is e vizsgálat során alakult ki. A jognak társadalmi realitása van,464 s ezt az elvet követve elemeztem és konfrontáltam, a felhasznált szak- irodalmat is. A „város" mindig jogi személyiséggel rendelkezik. Ezt az indíttatást Michaud-Quantin jogtörténész — a római és kánoni jog francia szakértője — műve adta meg, amelyet Le Goff mesterműnek tartott, s bár szintézist írt, jogi konstrukcióját főként Michaud-Quantin munkája alapján szerkesztette meg.465 Az értekezés — tárgyának megfelelően — Európa akkori szellemi központjából indult ki. Olyan területeknek a vizsgálatát végezte el — azt is bemutatva a helyi szakirodalom alapján — ahol a korai időben a római és kánoni jog hatott: a francia területek és Párizs, a Szigetország -— London és Itália. A német területen főleg Barbarossa és II. Frigyes idejében volt ennek jogelméleti szempontból erős hatása, de a különböző települési képletek — wik, burgus stb. — jogilag értékelhető elemeinek vizsgálatát is ebben a keretben taglalja. A cseh területnek és szakirodaimának bevonása, amelyre a német várostörténetírás erőteljesen hatott, az értekezés feladatát jelölő cím szerint sem tekinthető a disszertáció feladatának. A lengyel területre a lokáció előtti korszakban ez a szempont nem alkalmazható: a régészeti feltárások gazdag eredményre vezettek ugyan, de jogelméleti — intézménytörténeti elemzést nem tesznek lehetővé. A lengyel jog szerint működő városról (Volksstadt) Labuda írt, kitért a suburbium népességére, a kapcsolatos gazdasági szempontú tényekre, a Burg-ra, a lokáció előtti (vorkoloniale Periode) kezdeményekre, de a jogi konstrukció vizsgálatát már csak a kolonizáció során keletkezett városok tekintetében ismeri el, ezeket Bürgerstádte-nek nevezi.466 Cseh- és 464 Vö. Bevezetés .... 48. jegyzete. 465 Le Goff 1980. 264. old. 1. jegyzet és köv. old. 466 Labuda 324. és köv. old. 34. jegyzet. 163
