Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Az esztergomi kommuna: III. András egy ítéletlevelének értelmezése

koronát viselő turult mint hadijelvényt mindig magukkal vitték a háborúba ejjészen Géza vezérnek a koráig „...dum se regerent pro communi". Kézai ábrázolásában a hunok, azaz a magyarok országos szervezete a communitas. Szűcs Jenő megállapítása szerint ez „a tág, átfogó kommunitas több kisebb közösségből áll".419 420 A nagyobb közösséget alkotó kisebb közösségek, építőkövek a commune-k. A Ké- zainál szereplő commune lényegét azt mutatja a legjobban, hogy a magyarok kommunitása király nemlétében commune módjára igazgatta magát. Ez az igazgatási mód, a király nélküli kommuna mindenképpen az önmagukat igazgató XII-XIII. századi itáliai városállamokat és intézményeiket idézi.421

A szakirodalom a XIII. századi olasz városi kommunák és a hun történet sok fontos kapcsolatát bemutatta, arra azonban még nem keresett választ: mi indíthatta Kézait a mondai hun kommunitásnak az olasz városi kommunák szervezete szerinti elképzelésére. Ebben a tekintetben a XIII. századi helyi, magyarországi közigazgatási szervezet néhány olyan intézményére lehet hivatkozni, amely elnevezésében és forma szerint eleme volt a korabeli olasz városalkotmánynak is. Mindenekelőtt a hun történet castrum-aira utalhatunk, amelyeknek mint váraknak a megléte a Kézai-kori Magyarországon is vitathatatlan: „Antequam ergo baptizati fuissent Hungari et effecti Christiani, sub tali voce praecones in castris ad exercitum Hungaros adunabant."422 A castrumok commune-inak létéről Itáliában is van tudomásunk, s Roffredus glosszátor behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel: lehet-e castrumnak vagy villának universitas-a vagy commune-ja, és kifejtette az ellene és mellette szóló érveket.423 Commune castri-val természetesen az okleveles anyagban is találkozunk.424

A régi magyar várszervezet népei közül a XIII. században is legalább hellyel-közzel megtalálhatók voltak a királyi hirdetők (praeco419 SRH I. 152. old.

420 Szűcs, 602. old.

421 Gerics, 1975. Krónikáink, 316. old.; A „pro communi”-ra nézve Gerics, 1957. 107-108. old.

422 SRH 1, 147. old.

423 Gierke III. 207. old. 57. jegyzet; beneventumi Roffredusnak az universitasról adott meghatározását a 363. jegyzet és a hozzátartozó szövegrész is tartalmazza.

424 Ficker IV. 297. old. és passim.

151