Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Az esztergomi kommuna: III. András egy ítéletlevelének értelmezése

nes) és a különféle szolgáltató népek elöljáróiként a decurio-k. A Ké- zai-krónika imént idézett helye szerint: a castrumokban praeco-k gyűjtötték hadba a magyarokat a következő szavakkal: „Vox Dei et populi Hungarici, quod die tali unusquisque armatus in tali loco praecise debeat comparere communitatis consilium praeceptumque auditurus".425

A praeco-k tartása a XIII. század fogalmai szerint valamely ország királyának legsajátabb felségjoga volt. 1277-ben a nápolyi-szicíliai király, Kun László apósa kifejtette, hogy az ő országában csak neki, Magyarországon pedig csak a magyar királynak lehetnek praeco-i és senki másnak.426 Ennek megfelelően van tudomásunk az itáliai városokban a praeco-k tevékenységéről. Nagyon érdekes példái: 1255- ben a velencei dogé közlése hirdetményének közzétételi módjáról: „Hirdetőnk útján a Rialto lépcsőjén, ahol rendelkezéseinket közzé szokták tenni, fennhangon elrendeltettük... ezekkel a szavakkal: A dogé úr megparancsolva elrendeli, hogy... (per preconem nostrum alta voce super scala Rivoalti, ubi banna nostra solent divulgari, preci- pi facientes... in hec verba: Mandat dominus dux precipiendo...)"427, a XIII. századi pármai és bresciai adatok szerint „veniant ad concilia... quando a potestate preaconatum fuerit et praeceptum",428 illetve a kommuna gyűlését „szokás szerint a harang megkondításával és hirdető szóval városszerte és a külvárosokban hívták össze... (consilio... comunis Brixie more solito cum campana pulsata et voce preco- nia per civitatem et suburbia coadunato...)"429

A hun történetben tehát a „népfelségnek" megfelelően Isten és a nép (de nem a király!) szavát hirdetik ki a praeco-k, és a gyűlésre hívás módja mindenestül megfelel az olasz commune-k gyakorlatának, olyannyira, hogy Kézai előadása szinte szövegszerű visszhangja az itáliai oklevelek praeco-kra vonatkozó közléseinek. Emögött nyilván Kézai személyes élményei húzódnak meg.

425 SRH I. 147. old.

426 Magyar dipl. emlékek... 1. 48. old.

427 Ficker IV. 344. old.

428 Salzer, 101. old. 29. jegyzet.

429 Ficker IV. 385. old.

152