Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Az esztergomi kommuna: III. András egy ítéletlevelének értelmezése

A középkori latinságban mindezek a jelentések bizonyos történeti egymásutánban tűnnek fel. A kifejezés középkori fejlődéstörténetének legrégebbi és legjellegzetesebb színtere Észak-Itália. A latin szó ugyanis az olasz vulgaris comune-hoz legközelebb álló latin alakjában itt válik általánosan használttá, és itt éri el már a XII. században az Európában szinte egyedülálló, független városállam jelentést.

A commune-nak a középkorban a legkorábbi jelentéstartalma: a valamilyen közösség tulajdona. Ennek nagyszerű példája V. Henrik császár Cremona részére 1115-ben adott oklevelének szóhasználata: „...megerősítjük azt, amit a maguk nyelvének sajátossága szerint commune-knak mondanak (quae suae locutionis proprietate Communia vocant), azt is, amit most birtokolnak, és azt is, amit a jövőben fognak birtokolni... a Pó folyó mindkét partján."407 Könnyen megtörténhetett volna, hogy a közös birtokot jelentő commune szinte természetesen átsiklik arra a csoportra vagy közösségre, amely közösen birtokolt.408 Az újabb szakirodalom azonban arra figyelmeztet, hogy a commune fogalomnak a város közösségéhez kapcsolódása nem ennyire egyszerűen, magától értetődően történt. Ez a fejlődés ti. sokkal inkább dologi közösséghez vezetett volna, de nem ahhoz, amelyben oly bonyolult társadalmi viszonyok és szervezeti elemek vannak, mint a lombard városállamokban is. A birtokközösség azonban kétségtelenül materiális szubsztrátuma volt a személyi köteléket is jelentő commune fejlődésének.

Az utóbbi értelmű commune fogalom létrejöttének közvetlen előzménye az együttes eljárás, közös tanácskozás, gyűlés jelentésű commune volt. Szemléletesen mutatja a commune-nak ezt az értelmét az 1080-as években írt Amulf-féle Gesta archiepiscoporum Mediolanensium usque ad a. 1077.409 410 E szerint Lodi polgárai „in commune deliberant suscipiendum episcopum". Ugyanilyen „együttes eljárás" jelentésben használja a szót még Barbarossának 1183-ban a konstanzi békekötésről szóló oklevele: érvényben maradnak mindazok a szerződések és engedmények, „quae Mediolanenses per commune fecerunt civitatibus Pergamo, Novariae et Laudo...". Határozot407 Handloike, 112. old. 2. jegyzet.

408 Handloike, 118. old. 1. jegyzet.

409 II. 7. In. MGH SS 8.

410 Handloike, 131. old.

148