Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Az esztergomi kommuna: III. András egy ítéletlevelének értelmezése
tabban a város kommunáját, mint intézményt jelöli a szó Bresciában, ahol egy 1120. évi oklevél szerint „in communi concione" egy castel- lumot adtak valakinek hűbérbirtokként „...vice communis civitatis."410 Ettől kezdve a commune eleinte szórványosan, majd egyre ki- terjedtebben az egész XII-XIII. századon át az észak-itáliai városok belső berendezkedését, önkormányzatát és államiságát is jelöli, mindazt, amelyeknek védelmében a Lombard Liga Barbarossával, majd az 1230-as években II. Frigyessel küzdött. A szó használata nyomon követhető Manaresinek a milánói kommunára vonatkozó oklevélkiadványában.411 A XIII. század elejére legalábbis Eszak-Itáliában a commune az universitas és a communitas testvérfogalmává fejlődött. Ilyen értelemben alkalmazta a szót II. Frigyes kancelláriája pl. 1231-ben. Ekkor érdekes fogalmazással utasította a genovaiakat: „...universitati vestrae... mandamus quatenus eligatis de comuni vestro viros... peritos... una cum potestate vestra mittendos in Ravennensem curiam...". A levél címzettje: „... potestati totique comuni Janue..."412 413 Még érdekesebb II. Frigyesnek ugyanez évi utasítása Sienának. Ennek címzettje: „...potestati et consilio totique comuni Senensi...". Megparancsolja: „...electos de communitate vestra viros providos discretos ad nostram presentiam transmittatis, plenam sibi auctoritatem universaliter conferendo, ut ea, que de consilio ipsorum et aliorum qui aderunt... viderimus statuenda, per se valeant acceptare, et quod a vobis acceptari et inpleri debeant que promttunt...". 13 A commune szó II. Frigyestől való megtartása és használata a terminus itáliai bevettségét és teljes meggyökerezettségét mutatja, mert Frigyes éppenséggel nem volt híve a városok önkormányzatának és országaiban mindent meg is tett, hogy a vele ellenséges városok autonómiáját korlátozza. Abszolutisztikus törekvése a sienaiakhoz intézett parancslevélből is kiviláglik, mert kommunájuk teljes felhatalmazással felruházott képviselőit azért rendeli magához, hogy a város kommunáját elkötelezzék a császár döntéseinek teljesítésére. Érdekes példája a városi kommuna és a II. Frigyestől a város élére kinevezett tisztségviselő párhuzamos lé411 Manci rest, Galasso, Capitani, Pini 412 MGHC //. nr. 155. 190-191. old. 413 MGHC II. nr. 152., 186. old. 149
