Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város

egész országunk anyját, avagy fejét; kizárólag tőle ékesíttetvén királyi koronával, lépünk az ország kormányához és birodalmunk trónjára." Ez az oklevél az egykori bolognai jogtanuló, Ladomér érsek sugalma- zására keletkezett, Az esztergomi egyház Magyarországon azt a méltóságot tölti be, amelyet köztudomás szerint a Laterán a világegyházban. Ez a koronázás a királyt birodalmi, imperatori trónra emeli, s őt országon belül a császárral egyenrangú, szuverén uralkodóvá teszi. Elnyerése az esztergomi érsektől való koronázás következménye, s az így kapott auctoritas imperandi az egyház ellenében nem érvényesíthető 402

Az esztergomi érsek koronázó hatalma, székhelyének megítélését is nagyban befolyásolta. A római királykoronázó formula bevezetéséből idézünk (XII. vagy XIII. századi kézirat) ennek érzékeltetésére: „Akit (királlyá) választottak, azt minden püspök megerősíti ama érseki székvárosban, amely érdemben és méltóságban a többinél nagyobb és amely az országban az első, mint a Birodalomban Róma, Görögországban Konstantinápoly... Franciaországban Reims, vagy amely hasonlóan (van) a többi országban. (Ipse autem, qui omnibus praeest ab omnibus eligendus est, videlicet ab episcopis, abbatibus ac principibus populi. Electum autem confirmant omnes episcopi ad civitatem metropolim, quae maior et aliarum merito et dignitate et quae prima est regni ut in imperio Roma, Constantinapolis in Graecia, Viennia in Burgundia, Reims in Francia vel quae similiter per cetera regna)."403

A római jog és kánonjog foglalatában így ragyog fel Esztergom. A hajdani királyi székhely-voltot őrizve, ám új elemekkel gazdagodva: itt a magyar Laterán, s az országban első „...mint a Birodalomban Róma".

402 Gerícs, 1985. 45-47. old.

403 Eiclvnann: 518. old.

146