Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város
ta le397, így vezetett el az út Óbudához, melyről Rogerius a Carmen miserabile-ben így ír: 1241-ben „...A nagyböjt idejének közeledtével a király elindult bizonyos Buda nevű villába, amely a Duna partján fekszik. Itt szokta ugyanis megünnepelni a nagyböjtöt (Quadragesimam celebrare), mert azt mondják, ez a locus communior. Meghívta érsekeit, püspökeit és az ország más előkelőbbjeit, és folytonosan arról tanácskozott, miképpen láthatná el azt a nagyfontosságú ügyet"398, ti. a tatárok elleni védekezést. Az olasz származású Rogerius nagyműveltségű, jogban járatos volt, Praenestei Jakab pápai követ káplánjaként került Magyarországra. Óbuda jelölésére általa használt locus communior-nak az előzménye a Digestáben (Dig 50, 1, 33) található meg: „Roma communis nostra patria est". Pierre de Bel- leperche 1290 körül a vonatkozó helyet így értelmezi: „...Amint ugyanis a birodalomban messze kiemelkedő és közös város Róma, úgy messze közös és kiemelkedő város Franciaországban Párizs (...nam quemadmodum in imperio excellentior et communior est civitas Romana, ita in regno Franciae communior et excellentior civitas est Parisius...)," majd így folytatja: „Ezért éppen úgy, mint a birodalomban, olyan pert, mely bármely városbeli, pl. Chartres-i feleket érint, Párizsba lehet vinni, mivel az a 'közös város’ és ott gyakorolják a király felsőbíráskodását.''399 (Kiemelés: L.E.) Nagy körültekintéssel alkalmazta Rogerius a „locus communior" meghatározást: Óbudát, az újabb királyi székhelyet, ahol a bíráskodás helye is van, locus communior volta így teszi Párizshoz hasonlíthatóvá. Joggal állíthatjuk Fehérvár — Esztergom — Óbuda azonos súlyát. Ebben van a magyarázata annak, hogy Óbuda, azaz Buda castrum és Esztergom castrum azonos libertását említik. Ez nem tételesen megfogalmazható, részekre felbontható szabadság, ez a királyi székhely(ek) súlyából, rangjából adódik. Fehérvár tekintélyét tartóssá tette az a tény, hogy az új királyi székhely feltűnését követően is megmarad a törvénynapok színhelyének. Erről több törvényünk is rendelkezik (1222, 1231,1267, 1290/91), sőt a nádor 1352-ben kelt oklevele közvetlen kapcsolatot tesz fel az Aranybullában elrendelt fehérvári törvénynap és a generalis congre397 Kumorovitz, 1971. 20-21. old. és 48. old. 398 SRH 11. 561. old. 399 Post: 450. old. 54. jegyzet. 144
