Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város
na authentica mivolt méltóságának is birtokában van. Oklevéladása ezért lesz közhitelű.390 Ehhez hozzá kell termünk: a városoknak a középkorban adott meghatározása szerint, az universitas (jogi személy) olyan emberek csoportja, akiknek egy azon jog keretében közös életük van. Ez teljesen egybevág Abélard (+1142) meghatározásával: a civitas azoknak az egyesülése, akik aequo iure élnek, ill. Adélard de Bath szerint: akik iustitia communist birtokolnak. Az így meghatározott városiét létezett a királyi kiváltság elnyerése előtt, sőt megadása nélkül is. Az idézett középkori meghatározások Szent Ágoston De civitate Dei c. művére épülnek.391 Magyarországon a két legfontosabb kiváltságlevéllel nem rendelkező, de mégis jogi személyiségként működő város Esztergom és Székesfehérvár, e két helyen a „latinus" megjelölésűek, a közös pecsétet használók elkülöníthető közössége. A „latinus" Esztergomnak van saját pecsétje, — kettős pecsétjét 1255-ben alkalmazza saját oklevelének megerősítésére — Ez a pecsét egyszersmind a persona authentica mivolt gyakorlójává is teszi. Saját mértéke 1255-ből ismeretes, s a közös tulajdon fejeződik ki a domus iudicialis meglétében (1284), s végül egy 1294. évi királyi ítéletlevél említi a carcert és az esztergomi kommuna közös vagyonát. Ugyanez az oklevél rögzíti a tárgyalt ügy kapcsán, három jogforrás létezik a hazai gyakorlatban: a római jog, a kánonjog és az ország ősi szokásjoga.392 Székesfehérvár latinusainak oklevéladása, pecsétje és városi kormányzatának együttes előfordulása 1270-ben azt bizonyítja: sajátjának mondhatja a jogi személyiség mivoltot.393 A szakirodalom korábban kiváltságlevelének létét is elképzelhetőnek tartotta és megkísérelte rekonstruálását.394 Esztergom és Fehérvár — mindig előkelő helyet foglalt el hazai városaink soraiban. Mindkettőre jellemző, hogy kiemelt jelentőségét korábbi királyi székhely mivoltának köszönheti s nyílván ennek tudható be az is, hogy külön kiváltságlevél nélkül érték el eme rangjukat. Nem egyedülálló jelenség ez. Párizs sem rendelkezett semmilyen 390 Ladányi, 1985. 53. old. 391 Ladányi, 1992. 46-47. old. 392 Ladányi, 1985. 52. old. és 1992. 49. old. 393 Ladányi, 1992. 49-50. old. 394 Ladányi, 1991. 95-97. old. 142
