Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Esztergom, a kiváltságlevél nélküli város
kiváltságlevéllel, mégis főváros volt. London „szabadságát" is csak egy egészen kezdetleges oklevél rögzítette I. Henrik korában, munici- pális-korporatív oklevele nem volt, mégis kb. 150 település kapta meg később London libertását, lexét, consvetudd)át. A francia várostörténetírás megállapítása szerint a libertas, a consvetudo, a lex azonos fogalom. Esztergom és Székesfehérvár esetében kiváltságlevelük hiánya az tehát, mely hasonlóvá teszi helyzetüket Londonéhoz, Párizséhoz. Ez ad magyarázatot arra is, hogy más települések kiváltságleveleiben gyakori a fehérvári libertas-ra való hivatkozás, s ugyancsak előfordul Buda castrum, Esztergom castrum civis-einek szabadságára történő utalás is.395 A fehérvári és esztergomi libertas-nak az adományozásával mintegy nyomatékot nyert minden ezt említő kiváltságlevél kegynyilvánítása s patinásabb lett. Olyan lehetett ezeknek a libertás-említéseknek a funkciója, mint az 1222-ben kiadott Aranybullában — tehát törvényben — a Szent István-kori előzményre való hivatkozás. A törvényben a jogmegőrzés (Rechtsbewahrung) alapját jelentette, a kiváltságlevelekben említett „ad Í7istar libertatis..." az egyidejűleg adományozott többi jogosítványnak súlyt adva, jogbiztosító eszközként jelentkezhetett. Buda castrum cívisei libertas-ának hangsúlyozása bővebb magyarázatra szorul. A XIII. század kezdeteihez kell visszanyúlnunk, hogy Buda castrum — Esztergom castrum együttes előfordulását libertas adományozás kapcsán indokolni lehessen. Esztergom királyi székhely volt, Óbudán 1213-tól királyi curia van és bíráskodási hely.396 A nagyböjt (Quadragesima) óbudai megölése, ill. ennek összekapcsolása a bíráskodási tevékenységgel mind II. András, mind IV. Béla idejéből ismert. Ismeretes olyan oklevél is, amelyben azonos módon említik Fehérvárt, Esztergomot és Óbudát a király által kiküldött bíró, Ugrin kalocsai érsek leendő bíráskodási helyéül. Az okleveles adatok sokasodása egyre inkább arra mutat, hogy az ország természetes, könnyebben megközelíthető központjában Óbudán, ahol a király curiája van, újabb, a korábbinál központibb fekvésű királyi székhely alakult. Esztergomtól, s főként Fehérvártól, melyet 1233-ban medium regni-ként említenek, miként Kumorovitz L. Bernât elsőként ír395 Ladányi, 1980. 455. old. 396 Kumorovitz, 1971. 18. és köv. old. 143
