Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé

fegyveres küldésének meghatározásánál, elmarad a fehérvári minta, s alapos okkal megkérdőjelezhető: a tárnokmesterhez való fordulás lehet-e a XII. századra érvényes? További érvelésünkben most nem térünk ki a bevonható diplomatikai érvekre. Számos tény azonban ezt már említett „helyreállítási módszert" más szempontból is tovább gyengíti.

A soproni és győri kiváltságlevél említi a fehérvári cívisek liber- tas-át, de részleteiben mind a kettő a saját létéhez, lehetőségeihez, consvetudo-jához képest rögzíti a tényleges, helyi konkrét intézkedéseket. Meg kell említeni azt is, hogy Győr kiváltságlevelében a vám- mentességet „more regalium hospitum aliorum" kapja meg 1271-ben, 1255-ben viszont a fehérváriak a budai vámszabályzat szerint már vámkötelesek! A győri kiváltságlevélben külön jellegzetességként csak a fehérváriakhoz hasonló katonáskodás alól való mentesség található. Vasvár 1279-ben kelt kiváltságlevele általánosságban szintén hivatkozik a fehérvári libertas-ra, de a vasváriak végrendelkezési szabadsága teljesen egyedi, helyi, sajátos vonás, mert még egy elképzelt, bár nem rekonstruálható (!) fehérvári kiváltságlevélből is hiányzik, ugyanis Fehérvárnak nem volt meg ez a jogosítványa. Megítélésünk szerint a fehérvári „libertas"-t, ill. kiváltságot egészen más megközelítésben lehet értelmezni.354

Hazai okleveles gyakorlatunk alapján, a fehérvári oklevél esetében, Szentpétery Imre kifejtését megszívlelve, az ő véleményét tartjuk elfogadhatónak, azzal a kiegészítéssel, hogy magában az oklevélben tudatos a benne rejlő információk csoportosítása. Ennek az oklevélnek — megítélésünk szerint — a leglényegesebb része az, amely Szent István pápai legátusságát foglalja oklevélbe. Szent István mint király és egyszersmind pápai legátus adta ezt a fehérvári libertas-t. Határozottan fogalmazódik meg oklevélben annak az előzménye — Hartvik Szent István legendája nyomán — amelyet IV. Béla 1238. évi oklevelében a pápától önmaga számára kért: a bolgárok elleni hadjáratban az officium legationis. Összegezve: a Szent István királynak tulajdonított hamisítvány intitulációjában Szent István pápai követsé354 RMA, 498. és köv. old. Reg. Arp. nr. 885. sz. Sopron: UB Burgenland II. 102-, 104. old.; Győr: RMA 526. és köv. old.; Vasvár: UB Burgenland II. 132- 133. old. Az 1255. évi vámszabályzat: Gárdonyi 1936., 57. old.

131