Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé
ge már IV. Béla uralkodása első éveinek gondolatvilágát, és jogi érvelését fejezi ki, s ha volt (?) ilyen oklevél, akkor ez már a király 1238. évi diplomáciai akciójának előzményeként tekinthető.355 Nagyon lényeges az az új szempont, mely kutatásaink eredményeként adódott: kellett-e egyáltalán Székesfehérvárnak vagy akár Esztergomnak, mint királyi székhelynek kiváltságlevelet adni, hiszen Párizs sem rendelkezett sem szabadságlevéllel, sem kommuna(korpo- ratív)-oklevéllel, miként a francia szakirodalom megállapította, mégis főváros, locus communior volt.356 London szabadságát is csak egy egészen kezdetleges oklevél rögzítette I. Henrik korában, de munici- pális-korporatív oklevele nem volt, mégis kb. 150 szigetországi település kapta meg később London libertas-at, vagy éppen lex-ét, cons- vetudo-ját.357 Pl. Lincoln 1194-ben: „...legem quam habent cives nostri Londoniarum... Has predictas consuetudines eis concessimus et omnes alias libertates et liberas consuetudines quas habuerunt vel habent cives nostri Londoniarum -"- II- Henrik Oxfordnak: „...secundum leges et consvetudines civium Londoniarum... Et habeant omnes alias consvetudines et libertates et leges suas quas habeant commîmes cum civibus meis Londoniarum..."358 Ezek az adatok világítják meg és teszik hasonlóvá Fehérvár magyarországi helyét Párizséval és Londonéval. A francia várostörténetírás nyomatékkai hangsúlyozta, a libertas, a consvetudo, a lex azonos fogalom. A jogtörténeti kutatásokra építve azért így fogalmazta meg a relatív szabadság, a relatív libertas-nak a lényegét. A libertas a szó középkori értelmében sem nem tehermentesítés, sem nem függetlenség, hanem a lex (franchise, consvetudo) által meghatározott állapot, s hozzá kell tenni: az írásba foglalás szükségessége nélkül! Ez a relatív szabadság ad keretet — a még jogi személyiséggé nem vált — településnek s egyszersmind választóvonallá lesz az emberek csoportosulásaként létezők, és a szabályozott, de nem azonos közösségi jog (aequo iure) szerint élők laza szervezete között. Ez utóbbi forma, mind a szigetországi, mind európai adataink szerint „megkaphatja, elnyerheti" a lehetőséget kedvező körül355 Ladányi, 1991., 96. old. 356 Schneider, 30. old. 357 Bonis 1972., 86. old. 24. jegyzet. 358 Stubbs, 266-267. old. és 168. old. 132
