Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

ni-ként most már elsősorban a Burgmann-okat jelölték. A Bürger fogalom beszűkülésére az a jellemző, hogy a burgus és burgensis szavak behatolnak a fogalomba. Dél-Németországban a burger, civis és burgensis lényeg szerint azonos jelentésű volt, és a cives megjelenése vidéki viszonyok kőit szinte megszűnt. Eszak-Németországban a paraszti cives a XII. és XIII. században számszerűleg gyarapodott, miközben ott a városi polgárokra a nyilvánvalóan specifikusabb burgensis fogalmat részesítették előnyben a civis-szel szemben. Abban az időben tehát Eszak-Németországban a civis nem volt a burger latin megfelelője, s általánosságban a közösség tagját jelentette vidéken is — rögzíti véleményét Kroeschell.298

E terminus technikusok lényegét Kroeschell nagyon határozottan és világosan foglalta össze, de nem utalt az előző évtizedek kapcsolatos vitáira. A civis értelmezésénél Planitz úgy véli, német földön a városok lakóira a civis és burgensis a legszélesebben elterjedt jelölés.2"

Andersson ezt a merev általánosítást nem osztja, mert szerinte a civis egyes vidékeken a kibővült lakos jelentést kapta. Brandenburgban az általánosabb használata egészen a XIV. századig megmaradt. Ammann a civis kategória tekintetében arról ír, hogy Közép- és Ke- let-Európa nagy területein a helyzete, értelmezése tisztázatlan.

Ennen a civis-t 1119-1120-as érseki oklevélre hivatkozva, mint Mainz városi lakosságának alkotó elemét említi, de az oklevél szövege egyértelműen azt bizonyítja, hogy csak az egyik (!) alkotóeleme: „Tamdiu itaque clerus, comites, liberi cum civibus et familia" fordulnak az érsek ügyében a császárhoz. A civis-nek specifikus értéke, miként Ennen megfogalmazásából következik, itt tehát nincsen.300

A XII. században Medebach részére adott érseki oklevél, Medebach lakóit oppidani-nak nevezi, a települést oppidummk — hiszen a kánonjog szerint nem is lehet civitas — mégis a consilium civiumot említi. Ebben az esetben feltétlen figyelmet érdemel, hogy bár tartalmazza az oklevél a jogkörzet (infra bannum) kifejezést is, helyzete

298 Kroeschell 1971. 543-546. hasáb; Kroeschell 1972. a Hausgesessenheitre Ebeire hivatkozva, 284. old.

299 Planitz i.m. 256. old.

300 Andersson, 29. old.; Ennen, 1972. 117. old.; Elenchus nr. 53. Az oklevél keltezése 1119-1122.

112