Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)
Jegyzetek - I. Órigenész élete és személyisége
er: Origenes erwäht den Klemens trotz aller theologischen Berührungpunkte niemals, auch an solchen Stellen nicht, wo wir es erwarten müßten. Gehört mag er ihn haben, aber näher ist er ihm nicht getreten." 25 Vö. HE VI 2,13-14. 26 Vö. HE VI 19,6. 27 Vö. Origène 415. 28 Vö. HE VI 2,14. 29 Im. 415: „Le souvenir de son père suffisait à le retenir dans l'Église." 30 Vö. J. DANIÉLOU, L'Église des premiers temps, Paris 1985.195. 31 Erről a kérdésről lásd még: H. CROUZEL, Origène et Plotin élèves d'Ammo- nios Saccas, BLE 57 (1956) 193-214; R. P. C. HANSON, Origen's Doctrine of tradition, London 1954. 10; M. HORNSCHUH az euszebioszi reakciót kategorikusan elutasítja: „Tud-e Euszebiosz komoly ellenvetést tenni Por- phüriosz állításával kapcsolatban? Legfontosabb érve egy szónoki kérdés formájában előadott apologetikus kijelentés, hogy az, aki a keresztények ellen ír, az csak hazudhat." (Vö. Das Leben des Origenes und die Entstehung der alexandrinischen Schule, in ZKG 71 (1960) 14; K. O. WEBER, Origenes der Neuplatoniker, München 1962; F. H. KETTLER, War Origenes Schüler des Ammonios Sakkas? in Epektasis, Mélanges patristiques offerts au cardinal Jean Daniélou, Paris 1972. 327-334; C. D. G. MÜLLER, Origenes der Neuplatoniker, in Theologische Realenziklopädie, Band II, Berlin 1977. 463- 471; H. CROUZEL, in DS Tome XI, Paris 1982, 933-961; W. THEILER munkájáról (Forschungen zum Neuplatonismus, Berlin 1966) Ulrich BERNER a következőket mondja: In Auseinandersetzung mit H. KOCH, der bei dem alexandrinischen Neuplatoniker Hierokles eine Nachwirkung des Christen Origenes zu erkennen glaubte, rekonstruierte THEILER aus Hierokles das System des Ammonius und schließt aus der Ähnlichkeit mit dem System des Christen Origenes, daß der Letztere Schüler von Ammonios gewesen sei. (Vö. U. BERNER, Origenes, Darmstadt 1981. 5.) 32 G. BARDY, Aux origines de l'école d'Alexandrie, RSR, XXVII (1937) 78-79. 33 Vö. M. HORNSCHUH, Das Leben des Origenes und die Entstehung der alexandrinischen Schule, ZKG 71 (1960) 2; P. NAUTIN szintén kétkedve fogadja Euszebiosz kronológiáját: „Órigenész tehát tizennyolc évesen vette volna át a katekétaiskola vezetését. Tudjuk azonban, hogy apja halálakor tizenhét éves volt és ezután támogatta az előkelő asszony, majd folytatta tanulmányait és megnyitotta grammatikai iskoláját. Számolni kell egy bizonyos idővel, amíg a pogányok jönnek hozzá azzal a kéréssel, hogy a keresztény hitre oktassa őket. Ebben az évben kell megtörténnie Laetus és Aquila hatalomváltásának is. Ennyi esemény egy év alatt gyanússá teszi ezt az összeállítást. (Vö. Origène, Paris 1977. 38) 34 G. BARDY, Pour l'histoire de l'école d'Alexandrie, Vivre et Penser 2 (1942) 87. 50
