Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)
II. Órigenész forrásai - 1. Az ókori Alexandria - 2. Órigenész és a zsidók
II. ÓRIGENÉSZ FORRÁSAI 1. Az ókori Alexandria A Krisztus utáni első két században a tudomány először Alexandriában1 lett hatalommá. A tudományos kutatás a megelőző századok, főként Arisztotelész munkásságára épült fel, s azt építette tovább. I. Ptolemaiosz megalapította Alexandriában a Museion-nak nevezett „tudományos kutató intézetet", amelyet utóda, Ptolemaiosz Philadelphosz épített meg. A Museion tudósok társasága volt, akik ott szabadon és külső gondoktól mentesen élhettek tudományos kutatásaiknak. A Museion könyvtára már fennállásának első századában kb. 700.000 tekercset tett ki és a legnagyobb ókori könyvtár volt. Irányt is szabott a kutatásnak és főként a filológiai munkát mozdította elő. Az alexandriai filológia kiindulópontja a szövegkritika, pontosabban irodalmi művek eredeti és helyes szövegének megállapítása. E filológiai munka eredménye volt a görög klasszikusok szövegének - elsősorban Homérosz eposzainak - gondos megőrzése és feldolgozása. Nem véletlen, hogy éppen ebben a városban végzett Órigenész alapvető munkát a bibliai szövegkritika területén. 2. Órigenész és a zsidók A zsidók történetének és jellemének tanulmányozásához Órigenész nagyon sok forrással rendelkezett korábbi írásokból és kortársainak elbeszéléséből is.2 Előszöris ott volt a görög Biblia, amelyet gyermekkorában ismert meg és egész gondolatvilágát áthatotta. A LXX mellett voltak a héber szöveghez hűségesebb más fordítások is. Elsősorban Aquiláé, amelyet Órigenész hamar felfedezett és gyakran tanulmányozott. Más változatokat is összegyűjtött, köztük Szümmakhosz és Teodotion fordítását, amelynek szövegét a Hexaplába foglalta. Órigenész utal néhány nem kánoni könyvre, mint Hénok könyve, Mózes mennybemenetele, a Tizenkét Pátriárka testamentuma, József imája, IV. Ezdrás és még jónéhány zsidó apokrifra, amelyek között volt talán a Jubileumok könyve is. 31
