Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Adriányi Gábor: Mindszenty nagy egyházfő kortársai: Beran, Stepinac, Wyszynski és Slipyj bíborosok
Mindszenty József emlékezete, Buddapest 1995 Adriányi Gábor Mindszenty nagy egyházfő kortársai: Beran, Stepinac, Wyszynski és Slipyj bíborosok Az Apostoli Szentszéknek volt bőségesen alkalma, hogy a szovjet egyházpolitika célkitűzéseit és eszközeit megismerje. A lenini kommunista állam megalakulása óta az ott folyó egyházi eseményeket — amelyekről kimerítő információk érkeztek—nemcsak élénk figyelemmel kísérte, hanem ellenintézkedésekkel megpróbálta pozitívan befolyásolni is. A Pápai Államtitkárság már 1919-ben kereste a kapcsolatot a hatalom új birtokosaival, Giuseppe Pizzardo államtitkár 1922-ben Genfben, Eugenio Pacelli nuncius pedig 1925-ben és 1927-ben Berlinben magával a szovjet külügyminiszterrel, Georgij W. Csicserinnel is tárgyalt. Természetesen eredménytelenül. A lenini-sztálini diktatúra egyenesen kiirtotta a hivatalos egyházat. Míg a forradalom előtt Oroszországban 11 és fél millió katolikus hívőt egy érsekségbe és négy püspökségbe tömörítve 4 600 lelkipásztor gondozott, addig ez a szám a területi elcsatolások és az egyházüldözések következtében szinte nullára csökkent. Az utolsó katolikus püspököt kémkedés címén 1937. augusztus 2-án lőtték agyon. Ebben az évben az egész Szovjetúnióban már csak tíz katolikus lelkipásztor működött. 1939-re ez a szám is kettőre olvadt, azaz arra a két papra, akik Moszkvában az amerikai, ületve a francia követségen saját diplomáciai személyzetüket pasztorálhatták. Amikor a II. Világháború folyamán a nyugati szövetségesek győzelme és a Szovjetúnió katonai előretörése Közép-Európa irányába nyilvánvalóvá vált, XD. Pius pápa mindent megtett annak érdekében, hogy az immár kom - munista hegemónia alá kerülő több mint 70 millió katolikus hívő sorsát enyhítse. Az összes püspököt rendkívüli jurisdikcióval látta el és amennyiben mód nyílott rá, olyan főpásztorokat nevezett ki, akik a német megszállással, a nemzetiszocialista egyházpolitikával szemben ellenállást tanúsítottak és így egyrészt a kommunista hatalommal szemben érdemeikre hivatkozhattak, másrészt mint kipróbált harcosok garanciát nyújtottak arra nézve, hogy a kommunista diktatúrával szemben sem adják be egyhamar a derekukat. így került sor Beran prágai érsek, Wyszynski varsói érsek és Mindszenty esztergomi érsek kinevezésére is. 33