Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Adriányi Gábor: Mindszenty nagy egyházfő kortársai: Beran, Stepinac, Wyszynski és Slipyj bíborosok
Adriányi Gábor A következőkben szeretném rövid életrajzukat bemutatni és végül arra a kérdésre keresek választ, mi volt közös és mi nem volt közös Mindszenty- vel együtt életükben. A sort a prágai érsekkel kezdem. Josef Beran 1888-ban Pilsenben született. Teológiai tanulmányait, melyeket a doktorátussal zárt, Rómában végezte. Ott is szentelték pappá 1911- ben. Hazájába visszatérve 24 évet töltött a lelkipásztorkodásban, 1935 óta pedig a prágai papnevelő intézet rektora volt. Mint a német nemzetiszocializmus ellenségét 1942. június 6-án letartóztatták. Előbb a theresienstatti, majd a dachaui koncentrációs táborba került, ahonnét 1945 májusában 44 kilóra lefogyva szabadult. XE. Piusz pápa 1946. november 4-én prágai érseknek nevezte ki, Edward Benes államelnök pedig érdemrendet adományozott neki. 1949-ben Csehszlovákiában is megindult teljes erővel az Egyház elnyomása, üldözése. Ennek fő irányvonalait és módszerét természetesen Moszkvában dolgozták ki, ahol már az 1920-as évektől kezdve a régi cári egyházállami politikát, azaz az Egyház gúzsbakötését szinte minden részletben tökéletesítették. A Szovjetunióba szökött régi kommunisták, vagy hadifoglyok között természetesen szakembereket is kiképeztek, akik hazájukba visszatérve a régi célkitűzést igyekeztek megvalósítani: az egyházak és vallások teljes likvidálását. Ennek jelentős állomása volt a Komin- f ormnak Karlsbadban 1949 októberében tartott gyűlése, amelynek október 6-án kelt jegyzőkönyve megörökíti többek között a papság egységének megdöntése érdekében az ún. békepapi mozgalom megalapítását is. Beran a békepapi mozgalomnak ellenállt. Ezért közvetlen munkatársait már 1949. június 15-én lefogták. Neki még sikerült egy titokban tartott püspökkari konferenciát levezetni és két körlevelet kiadni, amelyben a cseh és szlovák katolikusokat megrázó hangon értesítette az Egyházat ért sérelmekről és szólította fel hűségre, de négy nap múlva már házi őrizetbe került, ahonnét előbb egy morvaországi, majd csehországi otthonba szállították. Természetesen szó sem lehetett arról, hogy a külvüággal érintkezzék. Hosszú tárgyalások után és nyilvánvalóan ellenszolgáltatások árán VI. Pál pápa elérte, hogy a csehszlovák hatóságok Berant 1965. február 19-én Rómába kiengedték. Három nap múlva a pápa Berant bíborossá kreálta. Ettől kezdve haláláig, amely 1969. május 17-én következett be, visszavonultan élt a római Nepomuk Kollégiumban. 34
