Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Jakubinyi György érsek: A szentírásfordítás nehézsége gyakorlati példákban
vö. keresztény egyházak, felekezetek — egy akolban egy pásztor alatt közösségben él, hanem egy nyáj és egy pásztor lesz. De éppen a régi Vg ezt írja: „et fiet unum ovile et unus pastor" (és egy akol lesz és egy pásztor). A görög eredeti világos: van külön szava az akolra (aulé), és külön szava a nyájra (poimné). Itt a „nyáj" szerepel. Ezért az új Vg már így fordítja: „et fiet unus grex, unus pastor" (és egy nyáj lesz, és egy pásztor). A görög „poimné"-t semmiképpen sem lehet „akollal" fordítani. Az erdélyi román görög-katolikus énekben is az ószláv nyomán „o turma s'un pastor" áll (egy nyáj és egy pásztor). A halál bilincsei ApCsel 2,24: „Az Isten azonban feloldotta a halál bilincseit és feltámasztotta." A idézet Szent Péter első pünkösdi beszédéből van. Jézus feltámadásáról beszél, akit nem tarthattak lekötve a halál bilincsei. Csakhogy a görögben nem „bilincsek", hanem „vajúdások" állnak, tehát „a halál gyötrelmeitől" oldotta fel Isten Jézust. A kép az Ószövetségből származik. A zsoltárokban szerepelnek „a halál bilincsei (kötelékei)" (Zsolt 18,5; 116,3). Mivel a héber szó „chevel" (kötelék) rokonhangzású a „chavel" (vajúdás) szóval, már a LXX a megadott zsoltár helyeken a „kötelék" helyett „gyötrelemről" beszél. Ezt követi az Újszövetség is. A lényegen nem változtat, viszont a kifejezés világosabban utal a Messiás dicsőséges második eljövetelét megelőző „gyötrelmekre" (vajúdásra). Ezért az ApCsel 2,24 fenti fordítása nem felel meg a szöveghűségnek. Helyes a Károli fordítás: „a halál fájdalmait megoldván". Nincs szó fordítási tévedésről. A konkrét szemita kifejezést a görög olvasó számára érthetőbb elvont fogalommal helyettesítették, amely magába foglalja az előbbit is. Hasonló esettel állunk szemben a következő példában is. 87
