Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Jakubinyi György érsek: A szentírásfordítás nehézsége gyakorlati példákban

zik: az asszony mindenképpen kígyótipró, akár személyesen, akár ivadékában.

Vita csak azért keletkezett a magyarázatból, mert a szentatyák Szent Jeromostól kezdve mindig a Boldogságos Szűzanyát látták az „ő"-ben. Mária a sátántipró asszony, kezében az isteni Megváltóval. így ábrázolja őt a keresztény művészet. Szent Jeromos kifejezetten Szűz Máriára vonatkoztatja a verset, mert nála az „ő" a latinban nőnemű: „ipsa conteret caput tuum". A héberben hímnemű „ő" áll, s így nem az asz- szonyra, hanem a hímnemű ivadékra vonatkozik. A LXX-ban „autosz" áll (hímnemű „ő"), habár az ivadék a görögben semleges. Viszont ezzel fejezi ki, hogy férfi utódot ért alatta, nem az asszonyt. Az új Vulgáta már „ipsum"-mal adja vissza (semleges), mert az „ivadék" szó a latinban semleges nemű.

Megmásította Szent Jeromos a Bibliát? Nem, mert a héber kéziratokban könnyen összetéveszthető a váv és a jód betű (csak hosszúságban különböznek). Az „ő" hímnemű (hú) és nőnemű (hí) héber alakja a helyesírásban csak egy betűben különbözik (a váv és a jód). Tehát Szent Jeromosnak olyan kézirata lehetett, amelyben nem volt világos az „ő" alakja. Szent Jeromost vádolták azzal, hogy részrehajlóan, keresztény célzattal fordítja a héber szöveget. De éppen ezt nem tudják rábizonyítani. Szent Jeromos keresztény egyházatya, mindig meglátta a keresztény olvasat lehetőségét. Éppen ezért idézi őt a II. vatikáni zsinat: „Mert a Szentírás nemismerése Krisztus nemismerése" (Comm. in Ps. Praef. = DV 25).

Milyen köntöst viselt József?

Ter 37,3: „Izrael jobban szerette Józsefet, mint a többi fiát, mivel öregkorában született. Ezért ujjas köntöst csináltatott neki."

A héber eredetiben ez áll: „kötonet pászim", amelyben a „kötonet" köntöst jelent, de a „pászim" vitára ad okot. Ötször fordul elő a TM- ban, s nem világos a jelentése. A LXX „poikilon"-nal fordítja, amelynek jelentése „tarka, sokszínű, cifra, remek". A Vg „polymitam" szóval fordítja, amely latinosított görög szó, s jelentése „soknyüstösen szőtt szövet".

72