Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Jakubinyi György érsek: A szentírásfordítás nehézsége gyakorlati példákban

mertetése. A célnak megfelelően mellőzöm a szakirodalmat és a túl tudományos megalapozást.

A 23 példát osztályozni is lehet a nehézségek jellege alapján:

— az eredeti szó többféle jelentése (Kiv 34,29);

— a héber tulajdonfőnév lefordítása (Kiv 10,19; Zsolt 76,3; 84,7);

— a szó szerinti és az átvitt értelem felcserélése (2Kir 1,8; Zsolt 78,25);

— a héber szokások stb. nem ismerése (Kiv 3,14);

— másolási hibák (Lk 1,27);

— rokonhangzású szavak összetévesztése (ApCsel 2,24; 2,27);

— a bennfoglalt értelem kifejtése (Ter 49,26; 49,10; Zsolt 22,17; ApCsel 2,27);

— a fordító szűkíti a fogalom körét (íz 7,14);

— a maszoréták szépítik a szöveget (Jób 13,15);

— mai viták befolyásolják a fordítást (Jn 10,16);

— magyarázatok (glosszák) belekerülnek vagy eltűnnek a szövegből (Zsolt 96,10);

— a nyelvtan nem ismerése (Mt 18,22);

— elévült szavak, eredeti jelentésük elveszett (Ter 37,3; Jób 3,5);

— a régi héber kézirat bizonytalansága (Ter 3,15; 49,10; Zsolt 22,17; Oz 14,3);

— ókori jelképek ma már értelmetlenek vagy félreérthetőek (Zsolt 75,5).

Gyakorlati szempontból egyszerűbb, ha a 23 példát szentírási kanonikus sorrendben hozzuk.

Ki tiporja szét a Sátán fejét?

Ter 3,15: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba."

A bűnbeesés után most ígéri meg először Isten a megváltást. Ezért ezt a szentírási verset „ősevangéliumnak" (protoevangelium) nevezzük. A magyar nyelvben nincsenek nemek, így az „ő" lehet férfi vagy nő. De ki ez az „ő"? Az asszony vagy az ő ivadéka? Hittudományi szempontból nem is olyan fontos a kérdés, mert az ivadék az asszonytól szárma71