Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Bozsóky Pál Gero

került sor a keresztes hadjáratok gondolatának gyakorlati megvalósítására.

A szentistváni alapítványok további sorsáról

A XI. század második felében Jeruzsálem a katonai és politikai küzdelmek középpontjába került. Az ötvenes évek táján a szultán rendeletének engedelmeskedve új és erős falakkal vették körül a várost. Ezt az 1034-es földrengés is szükségessé tette, amely a várfalakat és tornyokat erősen megrongálta. S mert ehhez a munkához rengeteg kő kellett, a város és környéke kevésbé jelentős templomait és kolostorait bontották le, valóságos kőbányákként használták őket a katonai objektumok megerősítésére. (85)

1048 után a szeldzsuk törökök megindították hódító hadjárataikat a bizánci birodalom tartományai és városai ellen. Ibrahim Inai bég Örményországra támadt. 1054-ben Tughril bég Erzerumig jutott előre. A tartomány városainak őrsége még elég erős ellenállást tanúsított, de a környék és az ország sokat szenvedett, lassan pusztult.

Amikor 1059-ben X. Konstantin került a császári trónra, a birodalom már alapjaiban megrendült. A török támadás 1063 után még nagobb erővel folytatódott, ezúttal Jeruzsálem irányában. A keresztényekre így külön tragédiát jelentett az 1054-es egyházszakadás, amely szellemi és lelki egységüket végképp megbontotta. A szentélyekben a görögök vették át a vezetést mindenütt, s nem mindig testvérekhez illő módon. Az így támadt belső meghasonlás idején érte őket a nagy külső támadás.

1071 -ben a szeldzsuk generális elfoglalták Jeruzsálemet, kiragadták a fatimidák kezéből, de tartósan nem szállták meg. A kegyetlen kormányzás azonban lázadást szült a muzulmánok között, amire a hódítók visszajöttek és kegyetlen vérengzést rendeztek a civil lakosság körében. A mészérlások alatt csak azok nyertek kegyelmet, akik Omár kalifa mecsetjébe menekülhettek, mert az El Aksa már nem nyújtott védelmet. A keresztények jó része a keresztény negyed falai mögött keresett menedéket.

Romanosz Diogenesz, a generálisból lett császár megpróbálta ugyan megállítani a török terjeszkedést, de csatát vesztett még 1071- ben. Kis-Azsia végleg elveszett Bizánc számára. 1081-ben Nicea és Cyrika már török emirátusi székhelyek. 1084-ben elveszett Antio50