Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól
Bozsóky Pál Gerő A női kolostor telkéhez igazodva, a telek déli szélén állt hajdan Keresztelő-Alamizsnás szent János kis kápolnája és hospiciuma. Közvetlen környezetével a kereszteseké lett. Területe megfelel a mai Mauris tannak, az arab és görög kereskedők bazári telkének. A hajdan híres Hôpital emlékét hivatalosan estik a magas falra festett neve idézi. A bazárok útvesztőjében azonban más emlékre is lehet még találni. Mindhárom intézmény tehát a Szent Sír közelében volt, mint azt számos zarándok beszámolója, köztük Theodoric leírása is igazolja. (76) Újabb kronológiai vita E hármas intézmény alapítása, restaurálása sok vitára adott már okot a szaktörténészek között. Egyben azonban mind megegyeznek: Hákim pusztításai után és a keresztes hadjáratok előtt valamennyi újjáépült, de hogy mikor és hogyan, azt már vitatják, mert az eddig ismert okmányok minden kérdésre nem adnak kielégítő választ. Hákim kalifa rombolásai után, de még 1076 előtt, vagyis mielőtt a szel- dzsuk törökök elfoglalták volna Jeruzsálemet, minden keresztény intézmény új életre kelt, de ennek az újjászületésnek csak egyes mozza - natait tudjuk évekhez pontosítani. Innét a történészek különböző dátumainak magyarázata. Melchior de Vogüé (77) az amalfiak és Szent István mentőakcióját a már vitatott 1014és 1023 közé teszi, amikor „a szultán megadta engedélyét a keresztények szabad vallásgyakorlására”. Ez korai, hiszen az üldözések megszüntetése még nem jelentette a vallásszabadság tényleges helyreállítását, sem az építkezések megkezdését. Erre az engedély csak később adatott meg, mint jeleztük. Vagyis az első kezdeti lehetőségekre 1026-27 után, és részletesebben 1030 és 1033 után. Paul Guillaume (78) az amalfiak által behívott bencések Jeruzsá - lembe érkezését, tehát a restaurálás befejezését és a normális szerzetesi élet beindítását a harmadik Cava-i apát idejére, 1079 és 1121 közé iktatja be. Ez a dátum pedig túl kései, hiszen ekkor már a keresztények sorsa újra rosszra fordult, mert közben, 1076-ban, az egyiptomi szultánok fennhatósága alól a szeldzsuk törökök uralma alá került 48
