Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Szent István király jeruzsálemi alapítványairól

Ennek a magas, teraszos fórumnak köszönhetjük egyébként, hogy a felhalmozott romok és törmelékek alatt aránylag sértetlenül maradhattak ránk Krisztus szenvedés-történetének legfőbb emlékei.

Nagy Konstantin uralkodása alatt, 312 után, a kereszténység katakombái, rejtett élete megszűnt, sőt hivatalos szerephez is jutott az új állami adminisztráció alatt. Ebben az új helyzetben indult jeruzsá - lemi útjára Szent Ilona császárnő, hogy a krisztusi szenvedéstörténet helyeit meglátogassa. Ám mindent rom és törmelék fedett, semmi sem jelezte azt a helyet, ahol Krisztus meghalt, ahol eltemették, s ahol feltámadott. A helyi hagyományok után kutatva kérdezték ki a legöregebb keresztény és zsidó lakosokat. Ők jelölték ki Vénusz szentélyét, mint topográfiailag egyedül elfogadható támpontot. (8)

A császámő utasítására a katonaság és a város polgárai a romok eltakarításába kezdtek, meg is találták a régi szikla ormát, a kivégzés helye mögötti ciszternákat, barlangokat. Ezek egyikében leltek a pilá- tusi feliratra, a három vasszögre és a három keresztre... Ezek közül Krisztus keresztjét egy csodálatos gyógyulás jelölte meg. A császámő utasítására, de Konstantin támogatásával indult meg egy hatalmas bazilika építése 326-ban, amit a nyugatiak Szent Sír-BazUikának, a görögök pedig Anastasisnak, a Feltámadás Bazüikájának neveznek. (9) Ez valójában négy szentélyt foglal magában: a kerek alakú Szent Sír- Kápolnát, a Kálvária (Golgota) hegyének orom-szikláját, a Kripta-barlangot, ahol a Szent Kereszt ereklyéit megtalálták, és az egész komplexumot egybefoglaló hatalmas bazüika átriumát. így lett öt hajós épülete Kelet és Nyugat nevezetessége. (10)

A krisztusi szenvedéstörténet anyagi emlékeinek megtalálása, és az új, nagy bazilika felépítése után Jeruzsálem híre nagyott nőtt: kis vidéki városból egyszerre vallási vüág-metropolisszá emelkedett. Egyházi vonatkozásban püspökének tekintélye új fényt kapott. Hamar nagy filozófiai és teológiai viták színhelye, zsinatok székhelye lett. (11)

Bár a következő századokban a jeruzsálemi hívek belső békéjét sok teológiai vita zavarta meg, de ezeknek sem a szentélyekre, sem a zarándokokra káros kihatásuk nem volt. Igazi problémák a vidék katonai-politikai eseményei következtében jelentkeztek.

A VII. század elején a perzsa háborúk pusztításai Jeruzsálemet sem kímélték meg. 614-ben a perzsa hadsereg megszállta a szent vá25