Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Hozott-e törvényt Szent István a torlókról?

minden bizonnyal azonos cél, a lélekért végzett szolgálat ellenére alapvetően különbözött egymástól, a cseh telepesek megtelepedése pedig Magyarországon nem volt jelentős. (100) A cseh eredeztetés- nek egy negativum is ellentmond. Szent László király az általa alapított zágrábi püspökség élére a szláv lakosságra tekintettel egy cseh (Boemicus) papot állított. (101) Duch püspöknek módjában állt volna egyházmegyéjében a cseh terminust és az általa jelölt intézményt meghonosítania. Mégsem tette. A zágrábi egyházmegyében nincsen egyetlen Dusnok nevű település, s a névadó sajátos társadalmi réteg léte sem igazolható. A zágrábi püspökség és a káptalan egyetlen torlójáról és Dusnok nevű birtokáról sem tudunk. Ennek ellenére ha az ezredfordulón keletkezett törvényszöveg valóban erről a sajátos társadalmi rétegről szólt volna, a szóhasználat kezdeteit illetően nincsen helye a nyelvészek óvatoskodásának. Idézzük fel, miről határozott Szent István király első törvénykönyvének 18. cikkelye.

Mindenek előtt elrendelte, ha valaki szolgáját felszabadította, akkor a felszabadított személyt az illető halála után senki se merje szolgaságra vetni. Egyúttal lehetőséget adott arra, ha az illető szabadságot ígért, de a felszabadítást halála megakadályozta, akkor özvegye és fiai megtehessék ugyanezt, és férje lelki üdvéért az özvegy szere- tetlakomát tartson.

Könnyen belátható, hogy a keresztény felfogás szellemében fogant törvényszöveg elsősorban a nemzetségi, rokoni közösség hagyományos joga ellen irányult, amely nem ismerte el a nők jogait, és amely századok múlva is veszélyeztette a felszabadított szolgák szabadságát, az elhunyt családtag akaratának megvalósítását. A rokonság olykor még a torló visszakövetelésétől sem riadt vissza. ( 102) Ennek megfelelően a törvényhozás védelmébevette a felszabadított személyeket, és özvegyi jogokat mondott ki: az özvegy végrehajthatja férje szolgafelszabadítási szándékát (ehhez fiainak is joga van), és szeretetlakomát rendezhet ura túlvilági boldogulásáért, vagyis rendelkezhet mindazon javak felett, amelyet a résztvevők megvendége- lése megkívánt. Ez utóbbi intézkedés évszázados múltra visszatekintő, de a keleti egyházban már eltűnt keresztény szokást (103) honosított meg Magyarországon, amely alkalmas lehett arra, hogy a pogány halottkultusz bizonyos elemeit magasabb létrendbe emelje és ezáltal azok továbbélését a keresztény lélekkultuszban biztosítsa.

247