Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?
Solymosi László esett. Végül a 13. század elején akadt animator, aki minden szerdán és pénteken, vagyis a hét böjti napjain, halat adott az egyháznak. (96) De nemcsak a közelebbi nyelvi származás, hanem az átvétel időpontja és hogyanja kérdésében is különböző nézetek alakultak ki. Ipolyi Arnold szerint Magyarországon egyfelől a dusnokká felszabadított szláv rabszolgák nevezték magukat így, másfelől a keresztény szláv hittérítők használták ezt a kifejezést a lélekért szolgáló társadalmi réteg megjelölésére. Amikor Ipolyi elsőként megállapította, hogy a rabszolgák dusnokká szabadítása azzal a kötelezettséggel járt, hogy “elholt urok halála évnapján érte tort tartsanak”, többek közt Szent István említett törvénycikkére hivatkozott. Felfogása szerint a szó átvétele az ezredforduló táján, a keresztény térítés és az állam- alapítás során valósult meg. Összecseng ezzel és végső fokon Ipolyitól ered az a már említett felfogás, amely a torló réteg keletkezését így vagy úgy Szent István király törvényhozásához kapcsolta. (97) Kucera viszont az ezredfordulónál korábbi időpontot is lehetségesnek tart. Ő a szó meghonosodását a magyar nyelvben a szláv és a magyar “szomszédos etnikai csoport közt lezajló törvényszerű folyamatok” alapján képzeli el: “a társadalmi élet körébe tartozó megnevezéseket attól a csoporttól veszi át a másik etnikum, amely azt közvetíteni képes, és amely rendszerint a gazdasági-társadalmi élet magasabb fokán áll”. Ez a kölcsönzés az adott esetben igen korán bekövetkezett, minthogy Kucera szerint a Dusnok helynévtípus a 9. századtól kezdve alakult ki, s az 1067 körüli százdi alapítólevélben szereplő Dusnok helynév legkésőbb a 10. század második felében, esetleg all. század elején kapta nevét sajátos lakóiról. (98) Ezzel szemben a hazai szlavisták más eredményre jutottak. Me- lich János nem a keresztény térítéssel és az államalapítással, hanem az általa jelentősnek vélt 11-12. századi cseh telepítésekkel hozta kapcsolatba a szó magyarországi elterjedését. Kniezsa István a dusnok közszónak az államalapításnál jóval későbbi hazai jelentkezése alapján következtetett arra, hogy a szó átvételének ideje nem esett egybe a kereszténység felvételével. (99) Az eltérő nézetek érvelésében perdöntő súlya csak a Szent István - féle törvénycikknek lehet. Nagy-Moráviából ugyanis mindezideig egyetlen dusnokra vonatkozó adatot sem sikerült felmutatni, a csehországi animator és a magyarországi exequialis társadalmi réteg a 246
