Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Hozott-e törvényt Szent István a torlókról?

A toradás teljesítésének alapfeltétele volt, hogy a torló önálló gazdasággal rendelkezzék. A végrendelkező vagy az adományozó maga gondoskodott a torlók gazdaságáról. A nincstelen szolgát ellátta földdel, az önálló gazdasággal bíró személyt pedig azzal együtt hagyta az egyházra. A torló egy tagban 10-40 hold földet kapott, melyet olykor rét és erdő egészített ki. Némelyikük malmot is birtokolt. A boradásra is kötelezett torló természetesen szőlőt is kapott egykori urától. Az önálló gazdálkodás az állatállományt sem nélkülözhette. A végrendelkező a torlót többnyire 2-4 ökörrel látta el, s olykor még néhány juhot vagy sertést is adott neki. (68) A tótdörögdi torló 1238-ban a faluban 31 hold földet, hat szekér szénát termő rétet, erdőt, a közeli hegyesdi hegyoldalon pedig szőlőt, továbbá két ökröt és két sertést kapott földesurától, hogy kötelezettségét teljesíteni tudja, évente 60 kenyeret, egy marhát és 10 vödör bort adjon a helybeli egyháznak. A gondoskodás néhol még a vetőmagra is kiterjedt. Szabolcs megyében a szentgyörgyi egyház torlója egy igásállatot, négy juhot, továbbá nyolc kepe gabonát kapott, hogy vetni tudjon s a termés egy részéből 30 kenyeret süssön, és négy vödör sört készítsen, s mindezt egy birká - val együtt az egyháznak adja. (69)

A torló gazdasága a toradás kötelezettségével együtt apáról fiúra öröklődött. Az egyházi földesúr csak akkor rendelkezhetett a torló gazdaságával, ha a torló nem teljesítette feladatát, illetve ha családja fiágon kihalt. Ilyenkor a gazdaságot a sajátos kötelezettség terhével együtt egy másik torlónak, olykor a fiörökös nélküli torló vejének, adta át, vagy eredeti rendeltetésétől eltérően hasznosította. (70)

A toradás időpontja eredendően a temetés napjával, illetve annak évfordulójával esett egybe. Ez annyira természetes volt, hogy írásban csak kivételesen rögzítették. (71 ) Ha viszont a tehetősebb elhunyt túl- világi boldogulásáról két vagy több torló gondoskodott, a tort nem egy, hanem különböző napokon kívánták meg tőlük. (72) Ennek nyilvánvalóan gyakorlati oka volt. Joakim királyi katonáért a négy lőrin- tei és káli torló évente összesen négy hízott ökröt, négy egyéves sertést, 20 ludat, 40 tyúkot, 400 kenyeret és 160 vödör bort adott a veszprémi székesegyháznak. (73) Ezt a hatalmas mennyiségű élelmet egyetlen alkalommal még a székesegyház tekintélyes létszámú kano- noki testületé sem tudta volna elfogyasztani. Az élő állatot és a bort ugyan elrakhatták volna máskorra, de a kenyér hosszú ideig nem volt

241