Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?
Solymosi László eltartható. Ezért ilyen esetekben a torlók egyike az évfordulón, a többiek pedig más-más napokon teljesítették kötelezettségüket. A 13. század elején megváltozott a toradás időpontja. Akik ekkor lettek torlóvá, azok többnyire már nem egykori uruk halála napján, illetve annak évfordulóján, hanem Szent Mihály arkangyal ünnepén (szept. 29) adóztak. A torlók adózása hét egyház tíz birtokán Szent Mihály arkangyal ősi ünnepéhez, illetve ünnepköréhez kötődött. (74) A végrendelkezők bizonyára az érintett papság javaslatára döntöttek úgy, hogy torlóvá tett szolgáik ekkor teljesítsék változatlan kötelezettségüket. Nem arról volt szó, hogy a halotti liturgiától elvált volna az étkezés, hiszen a halotti szertartásokat továbbra is étkezés követte. De erről nem a torlók, hanem a végrendelkezők, a rokonok gondoskodtak. (75) Arról sem beszélhetünk, hogy a torlók adózását a többi földesúri járadék lerovásának őszi időpontjához igazították volna. Ebben az esetben ugyanis Szent Márton napját is meg kellene találni a torlók adózási terminusai között. Márton-napi fizetésükre azonban nincsen példa. Ellenben nem kétséges, hogy a Mihály-napi adózási időpont elterjedésében a torlóknak nem kis részük volt. (76) Mi történt tehát? Az egyház nem változtatott a torlók kötelezettségének szakrális jellegén, de toradásukat egyfelől elválasztotta a halotti liturgiától, másfelől összekapcsolta Szent Mihály kultuszával. A toradás időpontjának áthelyezése nem önkényes, hanem nagyon is tudatos volt. Mint ismeretes, Szent Mihály arkangyal alakja is összefonódott a lé- lekkultusszal, a halotti liturgiával. A gyászmisében az offertorium szövege örökítette meg azt a régi hagyományt, miszerint Szent Mihály a holtak lelkének kísérője és oltalmazója: az elhunytak lelkét ő vezeti a sötétségből a fényre, az örök dicsőségre. (77) E felfogás szellemében az 1200 táján keletkezett Halotti Beszéd a temetési szertartáson Szűz Mária után az ő közbenjárását is kérte az elhunytért. (78) Szent Mihály arkangyal és a torlók a maguk eszközeivel egyaránt a holtak túlvilági boldogulását mozdították elő. így a toradás öszekap- csolása Szent Mihály arkangyal őszi ünnepével és annak megülésével még inkább kifejezésre juttatta a torlók sajátos kötelezettségének szakrális jellegét. A torlók eredetileg rabszolgák, illetve szolgarendű személyek voltak. Az előbbiek a földesúr házi üzemében, a prédiumon dolgoztak. A földesúri magángazdaság szántóföldje és szőleje megmunkálása so242
