Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Török József: Szent Imre a történelmi kutatások világánál

Török József Szent Istvánt „litteratus”-nak mondja és hozzáteszi: similiter et Emeticus. (25) István, a defensor christianitatis (Szent István tör­vénykönyve, 1.13.@), műveltségben, szellemben magához méltó utó­dot akart állítani országa élére. A XIII. századi Magyar Krónika közöl egy erénykatalógust Imré­ről, amelynek bejegyzése: catholicis atque politicis virtutibus ador­natus. (26) Az erénykatalógusok megszokott eszközei a szentekről „szépen szólásnak” a középkorban. Ezt a kifejezést mégsem lehet közhelyekhez utalni, pusztán azért, mert kora fogalmaival jelzi, amit Imre neveltetése célzott és létre is hozott. A zsolozsmában kiemelt másik rész magja, hogy Imre kíséri apját szerte az országban, melynek kormányzására majdan hivatott lesz. Ez szintén szerves része neveltetésének. Imre mélyen vallásos maga­tartása még a szerzetesekben is csodálkozást váltott ki. (27) A már idézett Magyar Krónika írja, hogy Imre jelen volt az óbudai Péter és Pál templom alapításánál, valamint kísérte szüleit az egyházlátogatá­sokon, amikor is egy alkalommal „saját bíbor köpenyét helyezte az oltár elé oltártakaró céljára, mint ez a királyi egyházakban máig lát­ható.” (28) Imre csak a jámbor király oldalán jelenik meg? Az országszervező munkában rá nem számíthat az idősödő király? Apjának hű kísérője, Imre, annak politikájában sem maradt kívülálló szemlélő. Mint trón­örökös valószínűleg elfoglalhatta a bihari dukátust, sőt Györffy György szerint a bihari püspökség alapítása ezzel függhet össze. (29) A korabeli hildesheimi Annales Imrére alkalmazott kifejezése: „dux ruizorum”, sokáig okozott gondot a történészeknek. A végleges és helytálló értelmezés (30) azt a trónörököst mutatja be, aki politi­cis virtutibus ékes. Imre a királyi hadseregben a varég-orosz eredetű katonákkal kiegészített nehéz fegyverzetű páncélosok vezetője volt. Mennyi ideig, azt nem tudjuk. De halálakor ez a funkciója már az országon kívül is ismert tény, tehát nem valami jelképes tisztségről van szó. Ezért írhatta róla joggal a forrás: „oroszok vezére”. 1030- ban ott volt II. Konrád seregeinek fertővidéki tönkreverésénél. Az egyház- és monostorlátogatások dicséretes gyakorlatán túl a királyi hadsereg élén az apa mellett ott látjuk fiát. Amint eddig Imre életében a politika és keresztény élet kettőssé­gét és összefonódását figyelhettük meg, éppúgy együttesen található 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom