Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
László Gyula: Szent István és a honfoglalók
Szent István és a honfoglalók Ezzel azonban új lehetőségek nyíltak a IX. századi onogur jelenségek előtt, amelyet régebben úgy magyaráztak, hogy délorosz pusztákról behívott magyar csapatokról lenne szó. Nem, ezek itt voltak főként a bolgár uralom alá került Tiszántúlon és Erdélyben. Kérdéseket vet fel ezzel kapcsolatban a „kettős honfoglalásról” kialakított feltevésem. Ennek alapja Kniezsa István térképe hazánk XI. századi népességéről és a késő-avar (onogur) és Árpád magyarjai leleteinek térképe. Kiderült ugyanis, hogy az Árpád magyarjai által meg nem szállt nagy területeknek, amelyeket onogurok laktak, helynevei tömegükben magyarok. Ez annyit jelent, hogy az onogur honfoglaláskor (670- 680 táján) magyar nyelvű népesség, tehát magyarok áradtak be a Kárpát medencébe. ( 11 ) Az onogurok = magyarok jelenléte a kereszténység elterjedése szempontjából is fontos, mert az onoguroknak már Dél- Oroszországban volt püspökségük és az onugor sírokban elszórtan találunk kereszteket is. Hogy mi volt a hazánkba letelepedett onogurok egyházi szervezete, arról az égvilágon semmit sem tudunk, kivéve azt, hogy kellett papi rendnek lenni. Talán-talán a magyar egyházi nyelv szláv jövevényszavai — amelyek elsősorban a szervezetre vonatkoznak—a Cirill és Methód-féle térítéssel jutottak el a magyar nyelvbe, mert Géza és Szent István alatti térítőink elsősorban német és olasz nyelvterületről jöttek! Közbevetett megjegyzés: Mivel történettudományunk régen — s nagyrészt még ma is — úgy gondolkozott, hogy az avarok nem érték meg a honfoglalást, hanem elszlávosodtak, nem vetődött fel az a kérdés, amit alább szeretnénk megfogalmazni. Köztudomású, hogy Szent István n. törvény- könyve 1. cikkelyében elrendelte, hogy 10 falu építsen egy templomot és intézkedett a templom eltartásáról, felszereléséről is. Ezt a törvényt idézik — nagyon helyesen — mint a kereszténység elterjesztésének szervezeti megalapozását. Ennél tovább nem mennek. Bennem azonban kérdések merültek fel, amelyek esetleg válaszokat is tartalmaznak. 10 falu! De ki és hogyan jelölte ki, hogy melyik 10 falu? A felgyői ásatáson a felmagasított templomdomb körül megtalálták azt a 9-10 helyet, ahonnan a földet ráhordták a dombra és gondosan ledöngölték. Valóban ez a felgyői ásatás adta először tárgyi bizonyítékát a szentistváni törvénynek. A10 falu tizes szervezet meglétét mutatja, ez a székelyeknél szinte a mai napig megvolt! (Ám, sem Ár13
