Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

László Gyula: Szent István és a honfoglalók

László Gyula nép nemzetségei egymás közt kössenek vérszerződést, semmi értelme sincsen. A következő, amit meg kell vizsgálnunk, népneveink kérdése. Tör­ténettudományunk általában úgy véli, hogy különböző népneveink egy és ugyanazon népre, a magyarságra vonatkoznak. (3) Lehetséges, de más megoldásnak is helye van, annak nevezetesen, hogy ezek kü­lön-külön népekre vonatkoznak, akik csatlakoztak a magyar néphez. Ezek a nevek a magyar, a baskír, a türk, az onogur, a szavárd. A bizán - ci diplomácia általában nagyon pontosan számontartotta mind a szö­vetséges, mind az ellenséges népeket, ha ő türknek ír bennünket, ak­kor az nem lehet egyszerű névátvitel. György barát krónikájának folytatásában is szó van az ungrokról, majd ugyanennek a seregnek más neve a hun, s végül a türk. (4) Bizonyára így is volt: az ungorok seregében voltak hun és türk csapatrészek, segédcsapatok. Nem vé­letlen, hogy egy sereg kapcsán három nép neve is előfordul, ez nem egyazon nép három neve, hanem három népé. Akármelyik egykorú hadjáratról olvasunk, mindenütt jelen vannak a szövetségesek. Ibn Ruszta félreérthetetlenül jelenti ki: ,A magyar pedig a türkök egyik fajtája”. (5) Persze lehet ezt is úgy magyarázni, hogy a kazárokról ragadt ránk ez a név, de nem kell okvetlenül okosabbnak lennünk a forrásoknál, fogadjuk el, hogy a honfoglalóknak az egyik igen jelen­tős népessége türk volt. Hiszen még a Szent Koronán is „Turkia kirá­lya” szerepel. Igaz, Ibn Rusztánál a a magyar és a türk azonos jelen­tésű. A 934-ben meghalt Balkhi arab földrajztudós számára a magya­rok és a baskírok egyazon nép. (6) Ő kétfajta beszdzsirtot ismer, de megjegyzi, hogy „mind ők, mind pedig a besenyők türkök...” A tatár kánhoz utazó ferences követ Rubruquius pedig határozottan állítja, hogy „Baskiria, azaz Nagy Magyarország”. (7) Nézzük onogur nevünket (a hungarus ennek származéka). Régeb­ben (pl. Németh Gyula) úgy vélték, hogy ez a név valahol Keleten ragadt reánk, ahol az onogur birodalomban éltünk. (8) Ezzel szemben ma már bizonyos, hogy az onogurok a VIII. századtól kezdve a Kár­pátmedencében éltek. Király Péter professzor a VIII-IX. századi ka- roling oklevelekből mintegy 60 onugor nevet írt ki, és ami a legfonto­sabb, talált egy VIII. századi strata ungarorumot! (9) Olajos Teréz már előbb, a marcha uengeriorumról érkezett (a határhegy feltehető­en Pitten). (10) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom