Erdő Péter: Latin-magyar egyházjogi kisszótár - Studia Theologica Budapestinensia 6. (1996)
C
c cancellarius, ii, m. irodaigazgató; - curiae: egyházmegyei irodaigazgató; Magnus Cancellarius: nagykancellár (egyházi vagy katolikus egyetem felső vezetője 833. k. 7) canon, onis, m. kánon (az Egyházi Törvénykönyv törvénye; ált. egyházi törvény) canonicatus, us, m. kanonokság (509. k.) canonice szabályosan (egyházilag), a kánonok szerint, kánonilag (191. k.); - idoneus: kánonilag alkalmas (1026. k.) canonicus, i, m. kanonok; (székes v. társas káptalan tagja); - regularis: szabályozott kanonok; kanonokrend tagja (613. k. 1. §, pl. premontrei, ágostonrendi) canonicus, 3 kánoni canonizabo, onis, f. kanonizádó, boldoggá- és szenttéavatás (1403. k. 1. §); CIC-en kívül: kanonizálás (pl. világi törvények, természetjogi szabályok tétdes egyházi törvénnyé avatása) cantor, oris, m. kántor, énekes (230. k. 2. §); CIC-en kívül: éneklőkanonok capacitas, atis, f. képesség, jogképesség; - acquirendi et possidendi: szerzési és birtoklási képesség (688. k. 5. §) capax, acis jogosult, képes (741. k.) capio possessionem birtokba vesz, átvesz (hivatalt 379-380. k.) capitularis, e, káptalani (pl. templom) capitularis, is, m. káptalan tagja (510. k. 2. §) capitulum, i, n. 1. (canonicorum) káptalan (testület); - cathédrale: székeskáptalan (502. k. 3. §); - ecclesiae collegiatae: társaskáptalan; 2. káptalan (gyűlés); - religiosorum: szerzetes (v. rendi!) káptalan (szerzetes intézmény kormányzati szerve 631-632. k.); - generale: egyetemes káptalan; CIC-en kívül: - provinciale: tartományi káptalan cappellanus, i, m. lelkész (krisztushívők egy csoportja önálló lelkigondozásával tartósan megbízott pap 564-572. k.) caput, itis, n. fejezet 13
