Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

III. Rész: Papnevelés Erdélyben 1848-tól 1918-ig - 4. Szakasz: Papnevelés Majláth Gusztáv Károly püspöksége idején

öreg püspök" támogatásának. Nagyúri nevelése /igazi nevelője a család, elemi és középiskoláit is a szülői házban végezte/ ugyanis nem tette eléggé edzetté. Könnyen lelkesedett. Mindenkiben megbízott, senkiről rosszat nem tudott feltételezni, mindenütt igyekezett a jót meglátni. Sokszor becsapták. Nem kételkedett a hamis kéregetőkben. Szinte szórta a pénzét. Kispapjai is gyakran kértek tőle, hol okkal, hol ok nélkül. Pénztkéregető kérvényeiknek nagy mennyiségét őrzi a püspöki irattár1. Ezen könnyelműségre hajló családi örökségét azonban felülmúlta életszentsége és karizmatikus személyisége. Egészséges optimizmusa nem tette egyoldalúvá. Gyenge, beteges testalkata ellenére fáradhatatlanul aktív püspök lett. Nem törődött az állandó támadásokkal, újságok csipkelődéseivel. Atyai odaadással járta egyházmegyéjét, szívén viselte egyházmegyéjének iskoláit és nem utolsó sorban püspöki szemináriumának sorsát.

1) Küzdelem a hivatásokért a közömbösödő világban

Segédpüspökként megkezdett bányavidéki bérmaútja befejeztével, mint megyéspüspök csaknem minden nap bejárt a papnevelő intézetbe, s „igazi atyaként oktatta és buzdította a felszentelendőket"1 2.

Püspöksége a világháború előtt a győzelmét ünneplő liberális eszmék időszaka volt. Az erdélyi vezető körökben is a nagyon aktívan dolgozó szabadkőművesek egészen egyházellenes hangulatot teremtettek. A liberális lapok már kinevezésekor „meghurcolták", „zöld püspöknek mondták", mert nem a szabadkőművesek segítségével lett főpásztor3.

Erdélyszerte általános a katolikus egyház ellenes légkör. Ezt a hangulatot jelzi az a tény is, hogy Jósika Sámuel, a Státus világi elnöke szük1. Biró V.: i.m. 1-18.0.

2. Közművelődés 1897. 28.;z. 221 .o.

3. Biró V.: i.m. 83-85.0.

170