Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
III. Rész: Papnevelés Erdélyben 1848-tól 1918-ig - 4. Szakasz: Papnevelés Majláth Gusztáv Károly püspöksége idején
ségesnek tartja és teljes jószándékkal figyelmezteti is a fiatal püspököt, hogy a támadások elkerülése végett beszédeiben lehetőleg ne használja a liberalizmus szót1. Talán még szemléletesebb korképet fest Márton Áron püspök elődjéről szóló könyvének bevezetőjében: „ ... városainkban már a vallási közömbösség és egy hetyke hangoskodó szellem megejtette a lelkeket. Aki a művelt emberek sorába akart tartozni, ha az anyakönyvi bejegyzést vállalta is, magatartásával, politikai állásfoglalásával és közéleti szereplésével azt igyekezett bizonyítani, hogy a vallást nem életelvnek, hanem esetlegességnek, külsőségnek, az apáktól a többi családi emlékekkel együtt átszármaztatott holt hagyománynak tekinti csupán. A felvilágosultság és a haladás jelszavait ismételgették s egész társadalmunk, mint valami mámoros, lámpionos menet, hejehujázva, farsangi jókedvvel és gondtalansággal hajókázott a polgári jólét sekélyes vizein. A szellem és lélek mélységei nem vonzották" . A falvak népét a gazdasági nyomor szorongatja és taszítja a kétségbeesésbe. Főleg a katolikusságot képező székely nép került szorult helyzetbe. „A burjánzó takarékpénztárok kamatjai szorongatják a nép torkát"1 2 3. Az ipar hiánya, a gazdasági tudatlanság, az üzérkedők spekulációi, a népet védő intézmények hiánya, a közbirtokok felszámolása, az arányosítási és tagosítási törvény következtében4 vándorbotot nyújtanak a székelyek kezébe. A közbirtokosság ősi intézményének felszámolása nem más, „mint a liberális rendszer írtó fejszéje, mely a szegénység szegényebb része életfájának gyökerére súlyt"5. Az a bizonyos „átkozott háromszög" Erdélyben is kialakulóban van: az otthon nyomortanyája, a munkahely bizonytalansága és a kocsma6. 1. Közművelődés 1898. 33.sz. 199.o. 2. Biró V.: i.m. Előszó 3. Közművelődés 1903. 28.sz. 3.o. 4. 1880. évi XLV. t.c. I-Vm.sz. 5. Közművelődés 1903. l.sz. 5.o. 6. Vö. Török József: A munkásmozgalom kezdetei és a katolicizmus, in: Vigilia 1992/2.98.0. 171
