Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában

jét vallják.1 „ A protestáns magyarok vallásgyakorlataikat féltik, a szé­kelyek különleges jogaikat, a szászok mindkettőt." Ilyen felfogású po­litikusokkal az 1790/91-es kolozsvári országgyűlés hiába tűzte ki napi­rendre az unió kérdését, az ellenzék elodázta1 2. Az országgyűlésen fel­vetett négy nagy probléma (unió, nyelvkérdés és románok, jobbágyság szabad költözése, az űrbér ügye) megoldása Erdély reformját jelentette volna. A nagyszerű reformok megakadnak a közbejött napóleoni há­borúk és I.Ferenc császár abszolutisztikus uralkodása miatt3. Pedig ek­korra már Erdélyben stabilizálódott a népesség összetétele. Nemzetisé­gi képe így alakult: magyar 580.000 (35,9%); román 850.000 (52,7%); szász 140.000 (8,7%); egyéb 43.000 (2,7%)4. E gazdasági, politikai, nemzetiségi fordulat Erdélyben a protestáns jel­leget nem érintette. Sőt, a szellemi gócpontok protestáns jellegűek vol­tak. Nagyenyeden református pap- és tanárképzés folyik. Tanszékein ott találjuk Hegedűs Sámuelt és Herepei Adámot, Körösi Csorna Sán­dor mestereit, Szász Károly jogtudóst, Köteles Sámuel filozófust. Diák­jai sorában Benkő József, Bolyai Farkas, gr.Mikó Imre, Salamon Ferenc növendékek jeleskednek. Kolozsváron az unitárius kollégiumban töb­bek között Aranyosrákosi Székely Sándor, Kriza János, Jakab Elek és Kővári László diákok tanulnak, akik a jövő nagy erdélyi történészei lesznek. A kolozsvári református diákok közül elég felsorolnunk Bras­sai Sámuelt, Gyulai Pált, Szilágyi Sándort5. „A légben volt valami, ami 1 Bisztray Gyula: Bevezetés.VII.o. in: Erdély öröksége i.m. (A makacs tran- szilvanizmus szemléletének lényege: a magyarországinál külömb, kipró- báltabb, jobb magyarság; a nemzeti hagyományok nagyobb tisztelete, felekezeti türelmesség és a közvetlen szomszéd egyoldalú bűvölete helyett emelkedettebb, függetlenebb európai szemlélet.) 2 Bartha János:A felvilágosult abszolutizmus fogadtatása Erdélyben, in: Ta­nulmányok Erdély történetéről. Debrecen.1988.125.o. 3 Bisztray: i.m.VIÜ.o. 4 Benda Kálmán: Magyarország a XVIII-XIX. század fordulóján. Bp.1974. 60.O. 5 Bisztray: i.m. XIII.o. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom